„Budapest, Budapest, de csod�s”

-avagy mozg�sba hozz�k a v�rost

Persze, k�nny� panaszkodni. A lehet� legk�nnyebb, mert nem ig�nyel felel�ss�get, k�vetkezm�nyek n�lk�li �s (�szint�n sz�lva) a legt�bbsz�r hi�baval�. A gyakorlott sz�cs�pl� sz�j�n oly k�nnyed�n csusszan ki a panaszok t�mege, mint az egyszeri horg�sz kez�b�l a harcsa, de a ritk�n panaszkod�, mag�ba z�rk�z� emberb�l is gejz�rk�nt tud felbuzogni a v�lt vagy val�s s�relmek �radata. Panasz, panasz, panasz.

Pedig m�st nem tud tenni az ember, ha p�ld�ul h�tk�znap, az egykor Kelet P�rizsak�nt emlegetett Budapesten kell r�sz�nnia mag�t a „k�zleked�sre”. Ha bek�sz�nt a ny�r, akkor a budapesti lakos m�r tudja, hogy itt az ideje a fel�j�t�soknak („reconstruction”) �s hogy nem kev�sb� kalandos utaz�sokban lesz r�sze, mint n�mely Verne-reg�ny h�seinek.

A BKV Rt. jelmondata: Mozg�sba hozzuk a v�rost. M�gis, ma m�r alaposan meggondolja az ember, hogy v�llalkozzon-e a budapesti araszol�sra, l�kd�s�d�sre, szmogsz�v�sra, de a legt�bb esetben nincs alkalom a m�rlegel�sre, bizony, sz� szerint nincs m�s �t arra, hogy a v�rosba jussunk, mint a nagyhatalm� d�ntn�k�k �ltal kijel�lt �tszakaszokon. H�V-p�tl� busz, metr�-p�tl� busz; p�tl�s, told�s, foltoz�s, k�ty�z�s, csupa t�zolt�s. De az �ntudatos �llampolg�r csak szipog, mik�zben egy ked�lybeteghez hasonl�an a busz kapaszkod�j�nak t�maszkodik �s azzal nyugtatgatja mag�t, hogy mindez a v�ros jobbul�s�ra, sz�p�l�s�re szolg�l s hogy unok�i egy szebb �s egy jobb, de mindenk�pp nemesb metr�szerelv�nyben fognak majd t�megk�zlekedni. Azt�n zottyan egyet a busz �s mint a tradicion�lis, holland domin�borogat�sn�l, �gy d�l el nyom�ban az optimista utaz�k�z�ns�g. Ide�lis esetben.

Az�rt, ne legy�nk igazs�gtalanok. Igaz�n lelem�nyes volt a budapesti k�zleked�si v�llalat, a grabanc�n�l ragadta meg a f�v�ros �szak-budapesti k�zleked�snek a k�rd�s�t. A H1 (H�V-p�tl� busz, the No.1) mell� egy H2 elnevez�s� j�ratot is csatasorba �ll�tott, �gy az utaz� aszerint sz�llhat fel egyik-m�sik j�ratra, hogy mit tekint v�gc�lnak: a Batthy�ny teret (H1) vagy az �rp�d h�d, metr��llom�st (H2). Miut�n a sakkl�p�sekhez hasonl�t� elnevez�sekkel megbirk�zott az ember �s v�lasztott, nyugodtan h�trad�lhet a busz foteuiljeiben, mert v�lhet�en a nap folyam�n valamikor a megadott c�lba el fog jutni.

Az elm�lt �vekben n�tt a haz�nkba l�togat� k�lf�ldiek sz�ma. Nem vagyok statisztikus, nem akarok messzemen� k�vetkeztet�st levonni egyes esetekb�l, de ezalatt a r�vid „p�tl�”-id�szak alatt volt szerencs�m �ppen el�g fintorg� �s h�z�doz� k�lf�ldivel egy�tt utazni. Eleinte csillog� szemekkel sz�llnak fel az „europ�er” buszokra, ig�nyes rep�l�s b�r�ndj�ket lelkesen pakolj�k fel az utast�rbe, azt�n…felsz�ll a munk�b�l vagy �ppen a munk�ba igyekv� magyarok t�mege, a busz pedig elindul. A Margit h�d �s a Sz�pv�lgyi �t k�z�tti r�vid bemutat� szakasz ut�n k�vetkezik csak az igazi hull�mvas�t. Az �jonnan kialak�tott buszs�v, ig�nyes, narancss�rga burkolatjelz�ssel sokszor ugyan nem t�bb, mint hivalkod� k�zleked�spolitikai demonstr�ci�, de m�gis, akadnak olyan id�szakok, amikor a 11-es f��t rohan� aut�sai (nota bene, akiknek m�s lehet�s�g�k az M0-�s kifli hi�nyoss�gai miatt nincsen a v�rosba jut�sra) szabadon hagyj�k ezt a s�vot a busz sz�m�ra. Igaz, ilyenkor �ltal�ban a t�bbi s�v is �res.

S�t, a fel�j�t�sr�l val� t�j�koztat�sban sincs semmi hiba, hiszen a H�V-en m�r k�zel egy h�nappal a fel�j�t�s el�tt megkezdt�k hangosbemond�n a riogat�st; a kellemes, n�i hang magyarul �s a m�g elviselhet�nek is nehezen nevezhet� f�rfi hang, angolul, alaposan hangs�lyozva �s artikul�lva a sz�veget, ami meglep� figyelmess�g �s el�rel�t�s volt a v�llalat r�sz�r�l, hiszen a nem angol nyelv� turist�knak is gyan�that�an gondot okozna a BBC-s angols�g ilyen esetben. A k�zeled�, rettegett fel�j�t�s el�tt pedig sz�nes sz�r�lapokat nyomtak mosolyg� gimnazist�k ny�ri munka keret�ben az utasok kez�be a v�ltoz� j�ratokr�l, �tvonalakr�l �s a menetrendr�l. Azt gondolhatn�nk, hogy mindez a fel�j�t�s kijel�lt befejez�s�ig, vagyis augusztus 4-ig (a Sziget Fesztiv�l el�tt h�rom nappal) elviselhet� teher. Csakhogy ut�na, augusztus 5-t�l a Szentendrei �t fel�j�t�sa is megkezd�dik, m�ghozz� k�t szakaszban. Igaz, az augusztus 7-�n kezd�d� Sziget Fesztiv�l egy hete alatt csak az �n. „szeg�lykorrekci�” kezd�dik el, de el lehet k�pzelni, hogy az �vek sor�n egyre n�pszer�bb� v�l� fesztiv�l forgalma, amelyet k�r�lbel�l fele-fele ar�nyban az als� rakpart �s a Szentendrei �t bonyol�t le, az am�gy is tarthatatlan �llapotokat mutat� f��tra mekkora extra terhet fog r�ni.

A metr�p�tl�s m�g tragikomikusabb k�pet mutat. A fent nevezett Batthy�ny t�r ugyanis megk�zel�thetetlen, a piros metr� nem �ll meg az �llom�son. Marad teh�t a v�gc�l el�r�s�re a zsebtolvajok Mekk�jak�nt elh�res�lt 4-6 jelz�s� villamos, vagy a rendk�v�li fant�zi�r�l tan�skod� „�llom�sp�tl� busz”, ami (figyelem, most j�n a hannoveri csavar!) azonban csak a Moszkva t�r fel� k�zlekedik, cs�csid�szakban t�z percenk�nt. Vagyis, aki a pl. Kossuth t�rre akar eljutni metr�val, ami k�ztudottan a Batthy�ny t�r ut�n van (ha nyugat-keleti ir�nyba n�zz�k), annak vissza kell mennie egy meg�ll�t a Moszkv�ig (be sz�p n�v), �s a Batthy�ny t�r elf�gg�ny�z�tt meg�ll�j�n �thaladva juthat el csup�n a Kossuth t�rre. Ezut�n, ha tov�bb akarunk t�megk�zlekedni, ak�rcsak a bankrabl�k, k�nytelenek vagyunk t�bbsz�r is j�rm�vet cser�lni, hiszen a De�k t�rig megy csup�n a kettes metr� nosztalgiaj�rata. Ut�na meg kell ismerkedn�nk a BKV leg�jabb szerzem�nyeivel, vagyis a Volvo-buszokkal (sz�p, s�t�tk�k karossz�ria, alacsony padl�j�, vagyis a mozg�skorl�tozottak sz�m�ra is hozz�f�rhet�bb; kl�ma, ig�nyes bels� kialak�t�s, l�grug�s vezet��l�s, tolat�sfigyel� monitor, etc.) amelyekkel eg�szen a Stadionokig utazhatunk. Azt�n �jabb csere, b�r a buszoz�s ut�n a triciklire vagy a k�tfedeles rep�l�g�pre jobban sz�m�tan�nk, nagy csal�d�sra a r�gim�di metr�ra kell visszasz�llnunk, amely eg�szen az �rs vez�r ter�ig sz�guld. A h�rmas v�lt� egyes szakaszain ugyan n�lk�l�znie kell a mai magyar �tlagpolg�rnak a XXI. sz�zadi kultur�lis forradalom leg�jabb v�vm�ny�t, a Versmetr�t, de k�rp�tl�sk�nt gy�ny�rk�dhet a R�k�czi �t h�zainak egyedi homlokzataiban. Igaz, a k�zleked�si v�llalat t�bb kieg�sz�t�st, korrekci�t is eszk�z�lt a kettes metr� vonal�t �rint� egy�b j�ratokon (l�sd toldoz�s, foltoz�s), ami ugyancsak nagyszer� dolog.

Mindegy, ezt is elviselj�k, hogyne, hiszen egy szebb, nemesb �s t�k�letesb k�zleked�si h�l�zat fog emiatt l�trej�nni k�t milli�s v�rosunkban, ahov� m�r val�ban csak dolgozni j�r be a tehet�sebbje, az �llom�sok fal�r�l is leker�l a sok �rt�ktelen k�zet (pl. a Batthy�ny t�ren a n�v�nymaradv�nyokkal tark�tott agyag, az Astori�n gr�nit �s m�rv�ny), hely�kre pedig a sz�zies tisztas�got sug�rz� feh�r bor�t�s ker�l. B�r a mozg�skorl�tozottak tov�bbra sem tudnak az �j �llom�sokon akad�ly n�lk�l k�zlekedni, hiszen p�ld�ul a Blaha Lujza t�ren t�bbsz�ri tiltakoz�s ellen�re is elmulasztott�k az akad�lymentes�t�st, az�rt m�gis, sokkal eur�paibb �s ragyog�bb lesz ez az �j h�l�zat.

Bizony, a budapesti k�zleked�s szervez�se, m�k�dtet�se rengeteg elm�leti �s gyakorlati k�rd�st vet fel, az �tmen� forgalom tov�bbra is nagyban nehez�ti a v�roslak�k �let�t, hiszen a zaj�rtalom, a dug�k �s emiatt a l�gszennyez�s is, a folyamatos toldoz�s-foltoz�s dac�ra, egyre nagyobb m�reteket �lt. �s a megold�s nem felt�tlen�l a megl�v� h�l�zat korszer�s�t�s�ben van. Az M0-�s kifli, a centraliz�lt h�l�zat okozza �s fokozza az �tmen� forgalmat, bele�rtve a szem�ly- �s teherforgalmat is, amelyet puszt�n �tjav�t�sokkal (l�sd Szentendrei �t), nem lehet megoldani. A fel�j�t�s kev�s, a s�vsz�les�t�s sem megold�s. De legal�bb t�rt�nik valami.