A n�vtelen al��r�k

    A vil�gt�rt�nelem erk�lcsi szempontb�l gyal�zatos, logikus �rvekkel aligha megmagyar�zhat� esem�nyei k�z� tartozik a 85 �vvel ezel�tt, 1920. j�nius 4-�n a Nagy Trianon palot�ban a gy�ztes hatalmak �s az egyik vesztes, Magyarorsz�g �ltal al��rt „b�keszerz�d�s” (sokkal �rz�kletesebb a t�rgyal�s viszonyaira �s civiliz�lts�g�ra utalva a b�kedikt�tum elnevez�s). A t�rt�nelemk�nyvekben a b�ke al��r�s�nak t�nye �s k�vetkezm�nyeinek r�szletez�sen k�v�l, gyakran alig, vagy szinte sz� sem esik az al��r�s h�l�tlan feladat�nak �dium�t mag�ra v�llal� politikusokr�l, B�n�rd �gostonr�l, a korm�ny n�pj�l�ti �s munka�gyi miniszter�r�l �s Drasche-L�z�r Alfr�dr�l, a k�l�gyminiszt�rium megb�zott, rendk�v�li k�vet�r�l.

    Amikor az ut�kor sz�m�ra szinte jelent�ktelen neveket olvassuk a t�rt�nelmi tanulm�nyokban, esetleg a gy�sznap kapcs�n megjelen� sajt�h�rekben, �hatatlanul is felmer�l benn�nk a k�rd�s; hol vannak a nagy nevek, a kor politikusai, hol van Apponyi, Teleki, Bethlen, Horthy �s a t�bbiek neve? Pedig a v�lasz egyszer�. A fentiek m�g akartak a h�bor� ut�ni Magyarorsz�gon politikai posztot v�llalni �s az nyilv�nval� volt, hogy a k�zhangulat ellene van az al��r�snak. Azonban a felel�sen gondolkod� magyar �llamf�rfiak nem tehettek m�st, minthogy az al��r�s sz�ks�gess�g�t elfogadj�k. „Az al� nem �r�s, amely tagadhatatlanul az igazs�g, az etika szempontj�b�l �s a nemzeti k�z�rz�letnek – az �n �rz�letemnek is – legjobban megfelel� volna, ma ellent�tbe hozott volna minket az eg�sz vil�ggal.”¹ M�gis, a k�zharaggal egy magyar politikus sem akart szembemenni, �gy a magyar politika k�t kev�sb� jelent�s, mondhatni s�lytalan szerepl�je l�tta el k�zjegy�vel a dokumentumot.

    ”Az eg�sz cerem�nia nem tartott tov�bb negyed �r�n�l”², m�gis, ez a negyed �ra meghat�rozza a magyar nemzet tov�bbi �let�t, csal�dokat, rokonokat szak�tott el egym�st�l �s szak�t el m�ig is, �si nemesi csal�dokat �s dolgos f�ldm�veseket fosztott meg f�ldbirtokukt�l egy �r�asztaln�l megrajzolt, elvtelen �s gazsul�l� nyugati „�llamf�rfiak” �ltal meghat�rozott hat�rvonal miatt. B�r a magyar deleg�ci� alapvet�en nem az ezer�ves hat�rok megtart�s�t t�zte ki c�lj�ul, hanem sokkal ink�bb a Teleki „v�r�s t�rk�p�n” kijel�lt �s a wilsoni elvekhez szorosan kapcsol�d�an az etnikai hat�rok l�trehoz�s�t. Ez az elgondol�s azonban P�rizsban s�ket f�lekre tal�lt. A b�kedikt�tum l�nyegi v�ltoz�sok n�lk�l, 1920. j�nius�ban m�r csak az al��r�sra v�rt.

    Apponyi eleinte v�llalta volna a dokumentum al��r�s�t, de helyette a v�laszt�s el�sz�r a had�gyminiszterre, So�s K�rolyra esett, aki a megb�zat�st visszamondta, majd j�nius 1-j�n, ahogyan az aznapi Pesti H�rlapban megjelent,  Ben�rd �gostonra �s Drasche-L�z�r Alfr�dra³.

    A flamand, nagyiparos csal�db�l sz�rmaz� thordai Drasche-L�z�r Alfr�d, Dorogon sz�letett 1875. j�nius 15-�n. 1900-t�l, mint minisztereln�ks�gi fogalmaz�, majd 1904-ban a K�l�gyminiszt�riumban gazdag nyelvtud�sa miatt k�nnyen leteszi a diplomata-vizsg�t is. T�bb �vnyi p�nz�gyminiszt�riumi, majd minisztereln�ks�gi munka ut�n, 1913-t�l, mint miniszteri tan�csos, megkapja a Minisztereln�ks�g eln�ki oszt�ly�nak vezet�s�t, 1914-t�l pedig a sajt�irod�t is hat�sk�r�be vonj�k, ami a korban egyet jelentettet a f�cenzori tiszts�ggel⁴.

    Szilv�gyi B�n�rd �goston 1880. janu�r 3-�n sz�letett Bud�n. orvosi diplom�ja megszerz�se ut�n, mint belgy�gy�sz �s seb�sz is gyakornokoskodott. Szoci�lis �rz�ke hamar kit�nt; mik�zben az I. ker�leti Munk�sbiztos�t� P�nzt�r f�orvosa lett, Kelenf�ld�n �s L�gym�nyoson is ingyenes betegell�t�st biztos�tott a szeg�nyeknek. Tagja lett a budai kereszt�nyszocialista mozgalomnak, s �gy a Tan�csk�zt�rsas�g buk�sa ut�n kinevezt�k a Munk�sbiztos�t� P�nzt�r igazgat�j�nak, majd a Husz�r-korm�ny megalakul�sakor a n�pj�l�ti �s munka�gyi miniszt�rium adminisztrat�v �llamtitk�ra lett; Simonyi-Semadam K�roly �s Teleki P�l els� korm�ny�ban is ugyanezen ter�let miniszter�v� nevezt�k ki⁵.

    A kor�bbi, lemondott deleg�ci� hazat�r�se ut�n napokig tartott a tan�cstalans�g vezet� k�r�kben, hiszen �gymond, „nem volt kinek a nyak�ba varrni” az al��r�s terh�t. A k�ttag� k�ld�tts�g m�r a h�r bejelent�s�nek napj�n, este elindult P�rizsba �s az Orient Express szalonkocsij�ban utazva, j�nius 3-�n, reggel �rkeztek meg. Versailles-i sz�ll�sukra, a Hotel des Reservois-ba Henry alezredes k�s�rte el �ket⁶, aki egy�bk�nt m�r az el�z� deleg�ci�t is „kalauzolta”. Egy�bk�nt a „vend�gl�t�” gy�ztes hatalom, Franciaorsz�g, b�r �nmagukat a diplom�cia egyik feltal�l�j�nak tartj�k mind a mai napig, kor�ntsem a diplom�ciai etikett szerint viselkedtek a t�rgyal�sok sor�n. A P�rizs k�rny�ki b�ket�rgyal�sokra meg�rkez� magyar deleg�ci� p�ld�ul olyan b�n�sm�dban r�szes�lt, mintha nem egy orsz�g hivatalos k�p-

visel�i, hanem ink�bb k�zt�rv�nyes b�n�z�k lenn�nek. A deleg�ci�t szinte intern�lt�k⁷ P�rizs egyik k�lv�ros�ba, Neuilly-be egy alacsony rang� motelszer�s�gbe, a Chateu de Madridba. Ezen k�v�l a deleg�tusok nem utazhattak be P�rizsba sem fel�gyelet �s el�zetes enged�ly n�lk�l⁸, csak a k�zeli Bouis de Boulogne-ban s�t�lgathattak.

B�n�rd �s Drasche-L�z�r m�r meg�rkez�s�k napj�n kicser�lte megb�z�level�t a jelenl�v� diplom�ciai test�lettel �s a b�keszerz�d�s egyik m�solat�t is lepecs�telt�k. M�snap, 16:15-kor �rkeztek meg g�pkocsin a Nagy Trianon-palota el�, s f�l �tkor nyertek bebocs�t�st a nagyterembe, ahol a gy�ztes hatalmak k�pvisel�i voltak jelen. Millerand, a Clemenceau megbuk�sa ut�ni francia minisztereln�k besz�det mondott, majd a magyar k�pvisel�k a terem k�zep�n �ll� asztalhoz j�rultak a dokumentum al��r�s�ra. M�g B�n�rd �llva l�tta el k�zjegy�vel az egyoldal� szerez�d�st, addig Drasche-L�z�r �lve. Miut�n minden �rintett al��rta a pap�rokat, Millerand ism�t besz�det mondott, majd a magyar k�ld�tts�g els�k�nt t�vozott el a helysz�nr�l⁹.

    A trianoni b�ke al��r�sa ut�n, B�n�rd tagja maradt a Teleki-kabinetnek eg�szen annak buk�s�ig, Drasche-L�z�r pedig eg�szen 1922-ig folytatta diplom�ciai karrierj�t.

    Drasche-L�z�r, mint �r�, 1906-t�l t�rc�ival t�bb orsz�gos lapban is felt�nt (pl. Magyar H�rlap, Pester Lloyd stb.) �s m�r 1917-ben nagyobb sikereket �rt el T�zpr�ba c�m� reg�ny�vel (Franklin T�rsulat, 1917), ami a Lux-filmgy�r kezdem�nyez�s�re 1918-ban a filmv�szonra is ker�lt. T�bb sz�nm�vet is �rt, amelyeket nagy sikerrel j�tszottak a budapesti �s pozsonyi sz�nh�zak is. Egyebek mellett operettsz�veget is �rt Z�gon Istv�n t�rsas�g�ban, �ngy�n B�la zen�j�re a D�lib�b hercege c�mmel. Sokszor az irodalmi kritika keresztt�z�be ker�lt, anekdotikus �s gyakran t�lbonyol�tott cselekm�ny� �r�sai nem nyert�k meg a sem a szakma, sem a sz�lesebb k�z�ns�g tetsz�s�t. Amyr c�m�, utols� reg�nye egyenesen leb�g�s volt, Ill�s Endre, a Nyugat 1930-ban a 23. sz�m�nak Figyel� rovat�ban Apr� b�r�latok c�mmel �rt kor�ntsem h�zelg� kritik�t a reg�nyr�l. A T�lgyes �d�m n�vre hallgat� �r�r�l sz�l� t�rt�net, Ill�s szerint „naiv bonyolults�g�ban zavarosan �tl�tsz� t�rt�net”, majd hozz�teszi: „semmi, semmi �let nincs ebben az Amyrban. S m�g enn�l is kevesebb irodalom”. A reg�ny h�v�s fogadtat�sa miatt egyre ritk�bban jelentkezett Drasche-L�z�r m�veivel, majd 1944-ben Meyerhofenbe emigr�l, ahol 1949. augusztus 28-�n �ri a hal�l¹⁰.

    B�n�rd �goston, miut�n Bethlen-korm�ny�ba m�r nem kap megh�v�st, a N�p c�m� jobboldali �js�g f�szerkeszt�je lesz, amely lap has�bjain �l�nk publicisztikai tev�kenys�get is kifejt. 1924-ben kil�p Wolff-p�rtb�l, mert az alakulat elveszti kereszt�lyszocialista alapjait. A G�mb�s-korm�ny megalakul�s�val visszat�r a p�rtpolitik�ba �s a Nemzeti Egys�g P�rtj�ba is bel�p, ahol a budai tagszervezetek �gyeinek szervez�s�ben szerez �rdemeket.

1968. j�nius 22-�n hal meg¹¹.

    Azzal, hogy ez a k�t ember mag�ra v�llalta az al��r�s politikai �ngyilkoss�ggal fel�r� tett�t, egy�ttal t�bb karakteres �s kiv�l� k�pess�g� politikust is megmentett a visszavonul�s r�m�t�l, m�rpedig a h�bor� ut�ni, z�rzavaros h�napokban az orsz�gnak pontosan olyan politikusokra volt sz�ks�ge, mint Teleki �s Bethlen, vagyis akik a konszolid�ci� feladat�t is meg tudj�k oldani.

Jegyzetek, hivatkoz�sok

¹ Nemzetgy�l�si Napl�, 1920-1922. III. k�t. 1920-m�jus 26. 85.

² in Romsics Ign�c: A trianoni b�keszerz�d�s, 207.o. Osiris, 2003

³ Kov�cs Lajos: Megk�sve (�s) felejt�sre �t�lve. Drasche-L�z�r Alfr�d, a romantika megcsalt unok�ja, 3.old. http://www.jamk.hu/ujforras/990216.htm
⁴ Uo. 2-3.old.
⁵ Nemzetgy�l�si Almanach 1920-22, 24.old.
⁶ Romsics Ign�c: A trianoni b�keszerz�d�s, 203.old.
⁷ In Ablonczy Bal�zs: Teleki P�l, Osiris, (2005), 157.o.

⁸ Ottlik Gy�rgy, a deleg�ci� tagja, egyik �jszaka „besz�k�tt” a belv�rosba enged�ly n�lk�l, ami miatt a franci�k azonnal hat�llyal hazak�ldt�k �t Budapestre. In Romsics 168.o.

⁹ In Romsics: A trianoni b�keszerz�d�s, 207.o.

¹⁰ Kov�cs Lajos: Megk�sve (�s) feled�sre �t�lve, 3-8.o.

¹¹ Orsz�ggy�l�si Almanach 1935-39, 219.-220.old. ill. Magyar �letrajzi Lexikon, B�n�rd �goston c�msz� alatt