Lapsz�lre III.: A Nagy K�nyvr�l, a kult�racsin�l�sr�l �s Hamvas B�l�r�l

    K�r lenne azon csod�lkozni, hogy A Nagy K�nyv elnevez�s�, nagyszab�s� „kult�racsin�l�” m�sor els� sz�zas list�j�ra a n�z�k �s a vastag p�nzt�rc�j� SMS-ez�k nem szavazt�k be a magyar irodalomt�rt�net olyan jelent�s alkot�sait, mint p�ld�ul Hamvas B�la Karnev�lj�t.

    A m�sornak az interneten �s a nyomtatott sajt�ban is kell� visszhangja volt; b�r az elt�r� org�numok m�s �s m�s alap�ll�st, st�lust �s v�gk�vetkeztet�st ig�nyelnek (elv�gre maga a frissen kinevezett kultur�lis miniszter is a zs�riben �lt), de egyetlenegy k�z�s pontja m�giscsak volt a kritik�knak: A Nagy K�nyv list�ja nem min�s�gi, legfeljebb olvasotts�gi lista. Ezt a meg�llap�t�st kell alapul venn�nk mindv�gig, amikor A Nagy K�nyv szellemis�g�t �s az �ltala kitermelt TOP 100-as lista m�veit eszt�tikai �s irodalmi szempontb�l akarjuk ilyen-olyan rangsorba tenni.

    El�sz�r is, a lista nem reprezentat�v �s legf�k�ppen nem irodalmi, csup�n egy felm�r�s a lakoss�g igen sz�k k�r�nek olvas�si szok�sair�l. A szimp�tia-szavaz�s mind�sszesen annak a 400 ezer embernek a preferenci�it mutatja, amely r�teg a legkisebb iskol�sokt�l kezdve (hiszen azokba az iskol�kba, ahol ig�nyelt�k, a szavaz�l�d�t �s a szavaz�lapokat is lesz�ll�tott�k) a legid�sebbekig, nem reprezentat�van fogja �t a lakoss�got. Ily m�don a szavaz�lapokra kis bet�kkel nyerem�nyk�nt felt�ntetett k�nyvutalv�ny ig�zet�ben, amin vagy t�z kil�nyi Harry Pottert lehet venni, a magyar di�kok benevezt�k legkedvesebb k�nyv�ket, s �gy jelent�s f�l�nybe ker�ltek a tapasztalt �s t�bbet meg�lt feln�ttek vil�g�val szemben. Micsoda fricska – gondolhatn�nk, ha nem az orsz�g kultur�lis meg�t�l�s�r�l lenne sz�. Egy 15 �ves gimnazist�nak nyilv�nval�an sz�ba sem j�het a szavaz�sn�l Musil: A tulajdons�gok n�lk�li embere (ami egy�bk�nt szint�n kimaradt a list�r�l), mint ahogyan az sem val�sz�n�, hogy egy �tlagos szocializ�ci�j�, id�sebb �reg�r sem �lete legmaradand�bb alkot�sak�nt jel�li meg a befut� helyen szerepl� Egri csillagokat. De h�t, mit tehet a szeg�ny di�k, akinek k�t r�pdolgozat k�zt kez�be nyomj�k a szavaz�lapot; be�rja a azt a k�t k�telez� olvasm�nyt, amit r�vid �lete sor�n, k�szk�dve v�gigny�lazott. Val�ban, ez nem m�s, mint olvasotts�gi lista; emiatt a k�telez� olvasm�nyok magasan vezetnek, mint ahogyan a modern ponyva darabjai is Ken Follett-tel �s Paulo Coelho-val az �len – megvallom, ebb�l a sorb�l nagyon hi�nyoltam Danielle Steelt is. Persze, az akt�v �rtelmis�g �s a felm�r�st komolyan vev� polg�rs�g beszavazta a magyar irodalom emblematikus �s kihagyhatatlan alakjait is, ak�r t�bb m�vel is (lsd. Babits, Kosztol�nyi, Wass, M�rai), de az el�bbi n�pesebb r�teg megmutatta er�f�l�ny�t az ut�bbi, margin�lis t�rsadalmi csoportokkal szemben, az SMS-ez�s �s telefon�lgat�s, szombat esti Megaszt�r-alternat�va sor�n.

    A remekm�vek lemaradtak. Igaz, a jeles zs�ri k�lt�st�l, orgonam�v�szest�l, miniszterest�l, lehet�s�geihez k�pest igyekezett a rosszul els�l� program keret�ben a val�di �rt�keket is bent tartani, de m�gsem siker�lt mindent megmenteni a modern szellemi posztkripci�s lista elk�sz�t�sekor. Ilyen �r�s volt p�ld�ul Hamvas B�la Karnev�lja is. Az eml�tett k�nyvr�l, b�r a szellemt�rt�net egyik alapm�v�nek gondolhatn�nk, egy sz� sem esett. Volt sz� Remarquet�l kezdve Fekete Istv�non �t N�das P�terig mindenkir�l, csak �ppen a sz�zad egyik legnagyobb hat�s� gondolkod�j�r�l nem. Az el�bbi mondatban szerepl� meg�llap�t�s is csak szubjekt�v v�lem�ny – legal�bbis ha A Nagy K�nyv szempontj�b�l n�zz�k.

    Persze, a tiszt�nl�t� �s �rt�, az emberis�g val�di szellemi �s hagyom�nyb�li �rt�keit szem el�tt tart� embernek nincsenek ill�zi� a mai kurzusirodalm�rok �s kult�rpolitikusok (t�nyleg, hogy lehet a kult�ra a politika t�rgya?) c�ljait illet�en. A m�di�n kereszt�l csak hozz��rt� emberek tudnak �rt�ket k�zvet�teni; a j�sz�nd�k�, �m dilett�ns ember kezei k�z�tt az �rt�kek sz�tfoszlanak �s azont�l, hogy esetleg a kit�z�tt c�lt (ti. „olvas�sn�pszer�s�t� program” m�sz�val van aposztrof�lva A Nagy K�nyv) nem siker�l el�rni, az eg�sz m�g a vissz�j�ra is fordulhat. Ha a mai „kult�rpolitik�nak” az a c�lja, hogy a mai, eur�pai magyar (k�retik �zlelgetni) olvasson, de nem hat�rozza meg azt, hogy mit �rdemes �s mit nem, akkor a mai, eur�pai magyar a l�gfriss�t� h�tulj�n�l kezdi �s be sem fejezi a t�v��js�gig; - mert bizony, be kell ismerni, a mai, eur�pai �tlagmagyar k�pess�gei itt mer�lnek ki. Nem az �rt�kk�zvet�t�s a l�nyeg, csak hogy a magyar olvasson…�s ebbe a koncepci�ba term�szetesen belef�r A Gy�r�k ura manicheisztikus �s k�pr�zat-vil�ga is (amely egy�bk�nt a m�sodik helyen v�gzett a nagy m�sort k�vet�en). Az ilyen �r�sokkal nem az a baj, hogy nem „j�k”; nem, �ppens�ggel elolvashat�ak, de hamis vil�gr�l sz�lnak �s a benne elmondottak nem �r�k�rv�ny�ek, nincs benn�k egy erk�lcsi nevel�st c�lz� �rnyalat sem; ezek amerikaniz�lt, leegyszer�s�tett, torz lek�pez�sei csup�n a vil�gnak egy x-edik dimenzi�ban.

    De ne legy�nk igazs�gtalanok: hogy kinek mi a legkedvesebb, az m�g, ha kem�ny ad�forintokb�l k�sz�l is, minden esetben szubjekt�v dolog. Ha m�g fel�lr�l j�n a posztmodern kultur�lis forradalom �s r�ad�snak a t�bbs�g elv�n alapul, akkor v�gk�pp nem lehet�nk olyan igazs�gtalanok, hogy mindenf�le v�lt vagy val�s �rt�kek ment�n hat�rozzuk meg, hogy mi az �rt�kes �s mi nem. Azt meg pl�ne nem, hogy ki mit olvasson az „olvas�sn�pszer�s�t�s” (gy�ny�r� sz�) �gisze alatt. Az �rt�kek demokratiz�l�sa h�l�s feladat, csak annyit k�rek, hogy a szavaz�st toljuk ki. Mondjuk addig, am�g a vil�g felk�sz�lt lesz r�. Csak kult�rpolitiz�ljunk, mint a H�bele Bal�zs, de csak �gy l’art pour l’art, hogy ki lehessen tenni a kirakatba. Az eredm�ny m�r nem sz�m�t.