L�lekharang volt a cseng�hangom akkoriban,

szinte kereszt�lz�gott a H�V csendj�n, reggel h�t k�r�l,

amikor mindenki csak bamb�n �s k�m�san �l,

a r�mesen melegen f�t�tt kocsiban;

kisz�ll az emberb�l az agyv�z �s az ablakokra tapad,

kisz�ll a l�lek is, nem marad t�bb� se r�szv�t, se harag

a munk�ba igyekv�k t�meg�n.

Nem is tudom m�r, ki keresett, csak cs�rg�tt a mobil,

�s �n szem�rmesen k�r�ln�ztem, mint aki b�ntelen,

csak n�ztem �s hallgattam.

Nem veszem fel, a Hal�l keres. Majd �zenetet hagy a hangpost�mon,

vagy k�ld egy SMS-t a kis nekrofil,

aki zargat engem h�napok �ta sz�ntelen.

�rp�d h�d – nem ugrik senki,

pedig m�g a sz�l sem er�s, igaz, tal�n kiss� cs�p�s az id�.

Az �lmos, p�rolg� csendet lassan fejti

fel a tolakod� frissess�g - pfuj. A telefon el is hallgat.

Az �letet hoz� hangok ut�n p�r letaposott cip�

is jelzi, hogy a d�gkesely�k korai �rj�rata

csak megszok�s, nyom�ban nem jelentkezik

a val�di jajgat�s.

Na, m�r megint cs�nget.

Nem veszem fel, a Hal�l keres.

Ne keress! – felveszem, azt�n hirtelen lecsapom,

�s nyugodtan n�zek k�rbe ism�t.

Arcomra ki�ltetek n�h�ny klis�t,

�n, az irodalom-majmol�, lomgy�jt� unalom,

rejtez� hatalom – csak �gy sajtolom

magamb�l a semmit, mintha volna,

mintha az agyamb�l folyna

�s az EKG-m is kiegyenesedik egyszer, ahogy a j�k�v�ns�g sz�l,

de nem baj.

Azt�n lesz�llok a Batthy�ny-n, na s�ssd meg, megint �tezer ember,

egym�st tapos�, v�gtelen �thenger

az utamban, s mind csak hatolnak a metr� fel�;

a Hal�l fel�m kacsint. Itt v�rt. Szaladok el�,

mintha v�rtam volna, hadd �r�lj�n.

Kev�s az �r�me. Sajn�lom is.

A neten n�ha kimoder�lj�k, amikor r�olvas valakire a simlis,

pedig � komolyan gondolja mindig, �s n�ha �t is komolyan veszik,

amikor egy-egy melegebb napon aszott tokj�b�l kiveszik,

vagy amikor a 7-es �t cs�szik, � mindig megjelenik.

Zokogott. �t�leltem. M�g jobban r�kezdett,

pedig azt hittem, � igaz�n edzett,

de csal�d�s az �let, h�t m�g a Hal�l,

az ember mindig �jabb hib�t tal�l

m�g a legk�zelebbiekben is. –S�rj, csak s�rj – mondtam

egy kiss� elfog�dottan,

de � h�l�s szem�vel visszan�zett r�m csukly�ja al�l.

Nem tudtam, mi t�v� legyek,

M�giscsak kortalan, vele mit tegyek?

- No j�. Megh�vlak egy Ischlerre. – mutattam a s�t�de fel�, de nagy volt a sor;

ink�bb bekaptunk egy f�nkot az �zletsor

mellett, a buszmeg�ll�n�l; jobban is lett,

tal�n a v�rcukor-szintje billent helyre, mert amint evett,

az arca pirospozsg�ss� v�lt.

Nem tudom, a Hal�ln�l hogy megy ez, de csak �llt,

s b�multa a 11-es buszt, ahogyan p�f�g�tt,

csak n�zte, �s el�gedetten b�f�g�tt,

�s fogdosta a palacsint�z� pultj�nak r�zgoly�it, mintha tripl�j�ra duzzadt mellbimb�k lenn�nek,

tal�n r�gen csin�lta, ki tudja, amikor mag�val ragad valakit, mit gondol,

vagy szombat �jszak�nk�nt hol a Pokolban tombol?

Tal�n ott. B�r szar hely lehet, nem tudom,

a H�V-f�t�s�t sem b�rom;

sz�val, csak �llt, ott �tszellem�lve,

am�g �n t�r�sat ettem a pultn�l �lve,

vagy tal�n lekv�ros volt az a palacsinta, de nem is fontos. �n csak n�ztem �t,

a kaszabol� nagymen�t,

amint el�rz�keny�lve tekint ki az op�losodott �gre,

amin k�szott d�lnek n�h�ny cumulonimbus, egy-k�t varj�val;

tal�n �ket n�zte, nem tudom, a l�nyeg, hogy v�gre

l�ttam �t is emberk�nt. Esend�nek. Szarkal�b-szem�n, mint egy r�g�ta fesz�tett v�sznon,

az �r�m apr� momentumai alig l�tsz�dtak,

de m�gis, ott voltak,

mint ahogy a sz�ja sz�l�n is r�ncba g�rb�lt a b�r;

orrlyuk�b�l is olyan b�szk�n, de remegve �llt ki a sz�r,

hogy majdnem megcs�koltam neonf�ny-cir�gatta

rongy-arc�t. Az istenadta!

Any�m k�v�g�zzel �bresztett azon a szombat reggelen, de ilyen j�l m�g sosem aludtam.

Haragudtam.