N�ha meg�llok a v�ros k�zep�n egy sokat l�tott oszlop mellett �s v�rok magamra. F�rk�szem az arcokat, olvasok a b�rbe v�sett sorsokb�l, �r�m �s b�nat �r�kk�n nyitva tart� k�pt�r�b�l. De egyik sem vagyok �n. Tal�n m�r nem is �lek, ott heverek az �t perem�n, mint a fagyba �z�tt kutya.

    V�rok, de nem j�v�k soha.

    �r�mra n�zek: nem illik ennyit k�sni! Az �vmutat� lassan �thalad �jabb beoszt�s�n is, ez az �v is s�rba sz�ll; k�zben a harangok is kongnak: tal�n meghalt valaki?

    �n m�g sehol…pedig tudom, lelkem valahol ott lohol egy dugig t�m�tt busz ut�n, de lek�si, meg�ll, s b�mul but�n; �jabb kudarc, sebaj, �gysem tudom, merre menn�k.

    R�gebben k�nnyebb dolgom volt. Ezer k�z�l is magamra ismertem volna a k�r�ton. Csak a mosolyt �s a bizakod� szemp�rt kellett volna keresnem. Igaz, akkoriban m�g az utc�k is m�sok voltak, a falak ragyogtak, s nem volt minden olyan kelletlen, �reges �s kif�zde-szag�. Ma nem ismern�k magamra. J�hetn�k magammal szembe, ak�r kalapemelve, de csak egy idegent l�tn�k. Egy furcsa, torzarc�, borost�s idegent, sz�ja sz�lein a k�z�ny k�z�pszer� r�ncaival. K�z�ns�ges k�p ez: olyan lettem, mint a k�r�t menti f�k, akik �vr�l-�vre csak f�lszegebbek, s�tlanabbak a t�li s�z�s ellen�re is, �s egyre komorabban egykedv�ek, a maguk �lomlepte lev�lk�nt�s�kben.

    Csak �llok �s v�rok. Az oszlop biccent egyet, sz�nalomb�l. Napr�l-napra, �vr�l-�vre szeml�lhette biztos �s kalandos h�tk�znapjai alatt, amint l�szk�nt morzsolom fel magamat.

     Lehet, hogy az�rt nem tal�lok magamra, mert rik�t�, �ls�gos �larcot �ltve aut�ba pattant s senkire �gyet sem vetve robog el�re a v�gtelenbe? Vagy a tapasztalt b�lcs jelmez�ben ballag egy �rk�d alatt? Vagy �l egy bolt l�pcs�j�n a sarkon, szakadtan, �resen s rem�nyvesztetten tekintve a t�megbe, mint egy szeretet-koldus?

    V�rok. A j�r�kel�k egys�ges massz�v� alakulnak a szemem el�tt, egy t�k�letes, sz�rke massz�v�. �s a massza, ez a mag�nyos t�meg csak csordog�l utc�r�l-utc�ra, mint valami ked�lybeteg v�rcseppek, igaz, oxig�nt nem sz�ll�tanak, csak elvesznek. Z�g a fejem a zajt�l, a g�pemberek menetel�s�t�l. �, csak j�nn�k m�r!

    V�rok, de nem j�v�k soha. Tal�n soha t�bb�. Ha j�ttem is, m�r elsz�ktem r�g. Elsz�ktem ebb�l a s�mavil�gb�l. Igazam volt. Nem v�rok tov�bb.