Prol�gus

Mi az �let? Mi�rt �l�nk? Mi ez az eg�sz itt? Minek? De a v�laszok minduntalan elmaradnak ezekre a k�rd�sekre. Nem kapunk r�juk val�di v�laszt, csup�n csak egym�st gyeng�t� l�tszat-feleleteket, amik, mint al�d�colt, milli� �ves �p�tm�nyt igyekeznek �sszetartani egy neml�tez� c�lt, vagyis a "mi�rt"-eket. Mert annak oka, hogy mi itt �lj�k ezen a F�ld�n, biztosan van - csak nem egyetemleges.

"Mi�rt n� a f�, hogyha majd lesz�rad?
mi�rt sz�rad le, ha �jra n�?"

K�rdezi Babits vagy nyolcvan �vvel ezel�ttr�l az Esti k�rd�s c�m� vers�ben, az egyik kedvenc �r�somban. Ez a k�rd�s a Mindenid�k K�rd�se. Mindig f�lmer�l �s v�g�l mindig les�prik az asztalr�l.
Nem �ll�tom, hogy a tarsolyomban van a B�lcsek K�ve, hogy tudom, mit mi�rt. Egyszer �gyis meghal mindenki, egyszer �gyis mindenkit utol�r a Sors, vagy az Isteni Akarat, "az Id� rost�ja", vagy nevezz�k b�rminek. Csak az marad a k�rd�s, mik�zben a megv�laszolhatatlan fel� hatolunk: mi�rt kell tudnunk minden�ron a v�laszt?
Keresem a v�laszokat, de nem lelem �ket. M�g fiatal vagyok, de nem akarok �reg lenni, ha tov�bbra is ennyi �jabb �s �jabb k�rd�s mer�l f�l. Ehhez kev�s vagyok. Mindannyian kevesek vagyunk. De mi�rt?

Sat�bbi. Elf�radtam.