Essz� a nemzetiszocializmusr�l, annak mindennapjair�l illetve a l�gerek borzalmair�l

 Dolgozatom a nemzetiszocializmusr�l �rtam, melynek puszt�t� hat�sait szeretn�m bemutatni, k�l�n�s tekintettel az akkori mindennapokra, a megsemmis�t� t�borokra, �s egy vil�g t�nkret�tel�t megc�lz� ideol�gi�ra.

            Nemzetiszocializmus, m�sik nev�n n�cizmus alatt �rtend� sz�k �rtelemben Adolf Hitler, mint a Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rt vez�r�nek ir�ny�t�sa alatt �ll� totalit�rius mozgalom N�metorsz�gban. T�gabb �rtelemben azonban ez j�val t�bb, ennek kifejt�s�t v�lasztom dolgozatom t�m�j�ul.

Rokon�that�, mint totalit�rius rendszer az olasz fasizmussal �s a szovjet kommunizmussal is. Az olasszal abban mutat sok tekintetben hasonl�s�got, hogy mindkett� sz�ls�s�gesen nacionalista, baloldal �s demokr�ciaellenes, szoci�lis demag�gista. A n�cizmus azonban ett�l sokkal sz�ls�s�gesebb, paradox m�don a kommunizmushoz �llt k�zelebb. Val�j�ban a n�cizmus, ak�rcsak a kommunizmus, szint�n „boldogg�” akarta tenni azokat, akikhez fordult, �s nem kev�sb� „sug�rz�” kil�t�sokat �g�rt h�veinek. Mind a n�cizmus, mind a kommunizmus t�megeket h�d�tott meg k�l�nb�z�, �m egyform�n vonz�nak l�tsz� eszm�kkel. Rengeteg t�rt�n�sz szerint a kett� �gy �ll szemben egym�ssal, mint az egyedi az univerz�lissal, �m megl�t�som szerint a kett�t m�dszerek, elj�r�sok szerint semmi nem k�l�nb�zteti meg egym�st�l, ami az egyikn�l a Gestapo volt, a m�sikn�l az a Cseka, ami az egyikn�l Auschwitz, a m�sikn�l a GULAG. Egy paraszthajsz�l miatt m�gsem lehetett soha sem egyenl�s�gjelet tenni, �s ez�rt nem tudunk a kett�r�l egyk�nt besz�lni: m�g az egyik nemzetk�zi, a m�sik „csak” nemzeti.

A n�cizmus ezen k�v�l szigor�an kiz�r�lag N�metorsz�g talaj�b�l n�tt ki, �s Hitler szem�lyis�ge nyomta r� a b�lyeg�t. A nemzetiszocializmus saj�tos n�met gy�kereinek n�melyik�t eg�szen azokig a porosz hagyom�nyokig vissza lehet vezetni, amelyek I. Frigyes Vilmos, Nagy Frigyes porosz kir�lyok �s Otto von Bismarck kancell�r alatt, fejl�dtek ki. Ez a hagyom�ny mindig is a porosz hadsereg harci szellem�t �s fegyelm�t tekintette az egy�ni �s polg�ri l�t mint�j�nak. Ehhez ad�dott a politika romantikus hagyom�nya, mely �lesen szemben �llt a racionalizmussal �s a francia forradalmat megalapoz� elvekkel. Ez a hagyom�ny az �szt�n�k �s a m�lt fontoss�g�t hangs�lyozta, hirdette, hogy a kiv�teles szem�lyis�g jogai felette �llnak az egyetemes jogoknak �s szab�lyoknak.

Ezt a k�t hagyom�nyt k�s�bb meger�s�tette a term�szettudom�nyok �s a term�szeti t�rv�nyek XIX. Sz�zadi kultusza- ezekr�l a t�rv�nyekr�l �gy tartott�k, hogy teljess�ggel a j� �s a rossz fogalmait�l. Meger�s�t�st adott nekik tov�bb� Richard Wagner n�met zeneszerz� �s Chamberlain filoz�fus. Az �szaki germ�n vagy �rja n�pek faji �s kultur�lis fels�bbrend�s�g�r�l sz�l� n�zeteik er�sen hatottak a nemzetiszocialista ideol�gi�j�ra.

A szellemi h�tt�rnek b�ven el�g volt az I. Vil�gh�bor� ki�br�nd�t� kudarca, az elnyomorod�s, a ki�br�ndults�g �s a kudarc�rzet nem nyomta volna r� b�lyeg�t a legt�bb t�rsadalmi csoport, de f�k�ppen a kispolg�rs�g �let�re.

Ez azut�n el�k�sz�tette a talajt a hitleri propaganda sz�m�ra. A versaillesi b�ke (1919), amelyet n�met r�szv�tel n�lk�l fogalmaztak meg, az orsz�gra kir�tt igen kem�ny p�nz�gyi �s ter�leti j�v�t�tel miatt sok n�metet elidegen�tett a nyugati demokr�cia eszm�nyeit�l.

Miut�n N�metorsz�g az 1918. november 11-i fegyversz�neti meg�llapod�sban csak az ellens�gesked�sek besz�ntet�s�t v�llalta, de nem tette le felt�tel n�lk�l a fegyvert, az emberek, f�k�nt a katonai k�r�k �gy �rezt�k, hogy N�metorsz�g katonai veres�g�t diplomat�k mesterkedt�k �ssze a versailles-i �rtekezleten.

Hitler propagand�ja teh�t nem volt m�s, amely ennek az �rul�snak megbosszul�s�t �s az �jrafegyverkez�st hirdette, kezdett�l fogva vonzotta a katonai k�r�ket. �k ugyanis a b�k�t csak ideiglenes megtorpan�snak tekintett�k N�metorsz�g expanzionista programj�ban.

A n�met m�rka 1923-as s�lyos infl�ci�ja sok k�z�poszt�lybeli h�ztart�s megtakar�t�sait tett semmiv�, az �ltal�nos elkeseredetts�g �jabb hull�m�t ind�tva el.

Hitler a nacionalista t�rekv�seit a germ�n faji k�ldet�sbe vetett misztikus, megsz�llott hittel �s a t�rsadalmi forradalm�r pr�f�tai szenved�lyess�geivel tet�zte. Ennek legteljesebb kifejez�d�se Hitler n�zeteinek �sszefoglal�sa, a Mein Kampf, mely 1925-27 k�r�l keletkezett.

A landsbergi fogs�gban �r�dott k�nyv besz�mol a k�s�bbi F�hrer addigi �let�r�l �s tapasztalatair�l, hangot ad a p�ngerm�n �s antiszemita �rzelmeknek. T�kr�zi Hitler vad nacionalizmus�t, a szl�vok ir�nti megvet�s�t �s zsid�gy�l�let�t, mely �lm�nyeket legink�bb a B�csben t�lt�tt utcai �vekb�l eredeztet. T�bbsz�r is felvet�dik egy k�s�bbi nagy birodalom l�trehoz�s�nak gondolata. M�ve er�sen rasszista, antiszemita �s kommunistaellenes, alapj�ul szolg�l� fajelm�lete pedig nem biol�giai, hanem szigor�an kiz�r�lag fantazmag�riai alapokon nyugszik.
Hitler hatalmas sz�vets�gesre tal�lt a kommunizmust�l val�, sz�les k�rben elterjedt f�lelemben, ezt ki is haszn�lva, N�metorsz�got a tov�bbiakban a bolsevizmus elleni harc b�sty�jak�nt t�ntette f�l. �gy sok konzervat�v ember t�mogat�s�t szerezte meg, aki f�lre�rtette mozgalm�nak totalit�rius c�lzat�t.

Politikai szempontb�l Hitler rendk�v�l tiszt�n l�tta, mekkora szerepet t�lt be a m�dia �s a t�megpropaganda. T�bbsz�r is kihangs�lyozt�k, hogy a propaganda szellemi sz�nvonal�t a megc�lzott csoportok azon tagjaihoz kell igaz�tani, akik a legkev�sb� intelligensek, �s hogy a propaganda igazs�gtartalma sem sz�m�t, mert egyetlen �rv�nyes krit�rium van csak, ami nem m�s, mint a siker.

A zsid�ellenes propaganda vezet�s�t nem b�zta m�sra, mint a k�s�bb N�rnbergben hal�lra�t�lt Julius Streicherre. � szerkesztette teh�t mindezen krit�riumoknak megfelel�en a St�rmer c. foly�iratot, mely „megfelel�” szellemi t�ptalajt ny�jtott a nevezett szem�lyek k�r�nek.

Hitler az ellens�g k�z�s nevez�j�t, a legf�bb elemi rosszat a zsid�kban tal�lta meg. A bolsevist�kkal egy�tt �ket, mint valami kozmikus gonoszk�nt azonos�totta. Nem a vall�suk miatt kellet megk�l�nb�ztet�st rajtuk alkalmazni, hanem a „fajuk” szerint. A n�cizmus a zsid�kat, tekintet n�lk�l iskol�zotts�gi �s t�rsadalmi sz�nvonalukra, mind�r�kre a n�metekt�l gy�keresen k�l�nb�z�nek �s vel�k szemben ellens�gesnek nyilv�n�totta. Nem egyszer hangs�lyozta ki, hogy a zsid�k is hasonl�k�pp gondolkodnak a g�j- elm�let alapj�n, �k is hasonl�an gy�l�lt�k –szerint�k- a nem-zsid�kat.

Ideol�giailag m�g zavarosabb� tett�k �nmaguk k�plet�t az�ltal, hogy k�s�rletet tettek a konzervat�v, nacionalista ideol�gia �s a radik�lis t�rsadalmi tanok �sszeb�k�t�s�re. Ek�zben minden �z�ben forradalmi mozgalom lett bel�le. Elvetette a racionalizmust, a liberalizmust �s a demokr�ci�t, a jogrendet, a legalapvet�bb emberi jogokat, �s minden, a nemzetk�zi egy�ttm�k�d�sre �s b�k�re ir�nyul� mozgalmat. Az egyetlen pozit�vnak nevezhet� t�rekv�s�k a mindent felkavar�, t�rt�nelmi szempontb�l azonban mindenf�lek�ppen kiker�lhetetlen jelent�s�g� 12 �v alatt mind�ssze az volt, hogy t�rekedtek a hagyom�nyos n�met kult�ra meg�rz�s�re, v�delm�re, �pol�s�ra.

A hangs�lytarr az �szt�nre helyezte, hogy az egy�n szolgai m�don rendelje al� mag�t az �llamnak, tov�bb�, hogy vakon �s rend�letlen�l engedelmeskedj�k a fel�lr�l kinevezett vezet�knek.

El�szeretettel mutatott szimp�ti�t a szoci�ldarwinizmus ir�ny�ban.

Ahogy az �l�l�nyek k�z�tti verseng�s �s a term�szetes szelekci� az evol�ci� motorja, �gy a szoci�ldarwinizmus szerint az emberi csoportok, nemzetek vagy eszm�k k�z�tti verseng�sen alapul a t�rsadalmi fejl�d�s. Idekapcsolt�k egy�ttal az eugenik�t is, mely tudom�nyos alapot pr�b�lt szolg�ltatni a rasszizmusnak, erk�lcsi talajt pr�b�lv�n szolg�ltatni annak a steriliz�ci�hull�mnak, amivel s�jtott�k az emberis�get (sajnos szinte teljes vil�gon, abban az id�ben legal�bbis).

A konkurrens politikai, vall�si �s t�rsadalmi int�zm�nyeket igyekezett a lehet� leghat�rozottabban f�lre�ll�tani vagy elfojtani, a kem�nys�g �s kegyetlens�g etik�j�t hirdetve, r�szben lerombolva az oszt�lyk�l�nbs�geket azzal, hogy valamennyi t�rsadalmi oszt�lyb�l bevont a mozgalomba kall�d� �s kudarcot vallott embereket.

Er�teljes ellenszenvet �rzett a homoszexu�lisokkal szemben, igaz, �ket nem megsemmis�teni akarta el�sz�r, hanem „�tnevelni”. Nem egy feljegyz�s �rulkodik arr�l, hogy prostitu�ltakkal k�nyszer�tett�k k�z�s�lni a meleg f�rfiakat, �s aki ezek ut�n sem �llt �gymond k�t�lnek, azut�n v�gezt�k ki �ket.

Feltehet�leg azonban mind�r�kre rejt�ly marad, hogyan is l�phetett hatalomra egy nyilv�nval�an, szemmel l�that�lag is elmebeteg ember a hatalomra, mint Hitler, �s hogy is tudta kereszt�lverni mindenkiben a F�hrerprinzip elvet, mint egy v�zlatot vagy propagandak�pet a n�ci N�metorsz�gban. Nem jelent ez m�st, mint egy mindenek fel� rendelt egy�nt, ki az �sszes hatalmi szervnek, lett l�gyen v�grehajt�, rendv�delmi vagy t�rv�nyi, egyszer�en senki se vonhassa felel�ss�gre, ne tartozzon senkinek se elsz�mol�ssal.

Er�teljes cenz�r�t vezettek be, ennek k�vetkezm�nyek�nt hamarosan felmorzsol�dott az �sszes politikai p�rt, szakszervezet �s b�rmi m�s, ami �rdemben korl�tozni tudta volna az NSDAP akkor m�g csak elindul�, de v�g�l 12 �ven tart� �mokfut�s�t, ami egy�bk�nt az eredeti tervek szerint 1000 �vig tartott volna a III. Birodalommal egyetemben…

Geopolitikai ars poetic�jukat mi sem jellemezte jobban, mint a Lebensraum, alias �lett�relm�let. N�metorsz�g sorsak�nt azt jel�lte meg, hogy uralmat gyakoroljon a Kelet felett, �s ez�rt m�s orsz�goknak el kell fogadniuk a n�meteknek az �lett�r megszerz�s�re ir�nyul� t�rekv�seit. A ter�leti h�d�t�sokat sz�ks�gszer�nek tartotta a t�ln�pesed�s �s az �lelmiszer ir�nti sz�ks�gletek miatt. De eme r�szleteir�l egy kicsit k�s�bb.

N�mi rasszista fennhanggal azt is sugallt�k, hogy a n�meteknek joga van arra, hogy uralkodjon az �sszes t�bbi orsz�gon.

            Ezeknek az elveknek az alkalmaz�s�val siker�lt Adolf Hitlernek a m�ncheni s�rpinc�ben tany�z� kis p�rtj�t 20 �v alatt a vil�gpolitika f�szerepl�j�v� emelnie. Az NSDAP 1933-ban ker�lt hatalomra, �s 1945-ig, a teljes h�bor�s veres�gig korm�nyzott totalit�rius m�dszerekkel.

1934- 39-ig az idej�ket m�sra sem haszn�lt�k fel, csak arra, hogy N�metorsz�gban az �let minden szf�r�j�t a p�rt ellen�rz�se al� rendelj�k. Ezekben az �vekben Hitler �s mozgalma elnyerte a lakoss�g t�bbs�g�nek nemcsak a t�mogat�s�t, de lelkesed�s�t is.

Sok n�met m�r eleve belef�radt a kor�bbi p�rtvisz�lyokba, el�g csak p�ld�ul a weimari k�zt�rsas�gra, illetve az �ket k�r�l�lel� botr�nyokra gondolni. A gazdas�gi, politikai bizonytalans�gt�l m�r mindenki zsigerb�l �rt�zott.

�ppen ez�rt �dv�z�lt�k a n�cik er�s, hat�rozott �s l�that� eredm�nyeket felmutat� korm�nyz�s�t. 1934 ut�n kap�sb�l l�tv�nyos eredm�nyeket �rtek el. Egyfel�l gyorsan elt�ntek a munkan�lk�liek hossz�, v�gel�thatatlan sorai, mivel az �ll�stalanokat nagyszab�s� k�zmunk�kon �s a gyorsan szaporod� hadianyaggy�rakban juttatt�k munk�hoz. A n�meteket mag�val ragadta ez a rendezett, hihetetlen�l c�ltudatos t�megmozgalom, amely arra t�rekedett, hogy vissza�ll�tsa N�metorsz�g b�szkes�g�t, m�lt�s�g�t �s dics�s�g�t, helyrehozza mindazon nimbuszt, melyet az I. Vil�gh�bor� elveszt�s�vel veszni l�ttak.

A c�l k�ts�gk�v�l nem volt m�s, mint visszaszerezz�k az uralkod�, els� sz�m� helyet Eur�p�ban.

A n�ci rezsim folyamatosan z�d�totta a propagand�t az emberekre minden kultur�lis �s inform�ci�s csatorn�n. Rendszeress� v�ltak a t�meggy�l�sek, legf�bbk�pp Goebbels vezet�s�vel, a jelk�pek �s a minden�tt jelen l�v� egyenruh�s k�dereik a mindenhat�s�g �rz�s�t igyekezett kelteni a h�tk�znapok ember�ben.

Az ellen�rz�s f� eszk�ze minden rend�ri, biztons�gi �s SS- szervezet egyes�t�se volt Himmler �s Heydrich vezet�se alatt. A m�sik szervezet, a barnainges SA R�hm vezet�s�vel az 1934-es Krist�ly�jszaka �ldozata lett. Hitler viszonya ugyanis R�hmmel megromlott egyr�szt annak �letvitele miatt, m�sr�szt a f� vezet�k azt szerett�k volna, ha a Birodalom hivatalos hadserege pont az SA lett volna. Ez viszont m�r v�gk�pp sok lett a vezet� k�r�knek, ez abszol�t ellenkez�st v�ltott ki. �gy sokak v�lem�nye szerint az ir�ny�t�s kics�szott volna a t�nyleges ir�ny�t�s Hitler �s vez�rkara kezei k�z�l. Hitler meg v�gk�pp nem akart megkock�ztatni egy esetleges puccsot, betegesen ragaszkodva a nemr�giben megszerzett b�rsonysz�k�hez, �gy d�nt�tt, lesz�mol a frissen kialakult bels� ellenz�k�vel. A Geheime Staatpolizei (Gestapo) �ld�zte, gyilkolta, k�m�letlen�l, k�ny�rtelen�l gy�t�rte a rendszer ellens�geit, f�leg a zsid�kat �s a baloldaliakat, de legf�bbk�ppen a m�sk�nt gondolkod�kat. A leggyakoribb v�dak k�z�tt a szabot�zst, a k�mked�st, haza�rul�st emlegett�k, ezen c�msz� alatt emberek ezreit k�ldt�k �rtelmetlen�l a hal�lba.

A rezsimmel val� szemben�ll�st vagy k�m�letlen terrorral t�rt�k le, vagy azzal, hogy a t�rsadalmat a gyakran gyakorolt kollekt�v b�n�ss�g elve alapj�n �titatt�k a megtorl�sokkal vagy a puszta megf�lelm�t�ssel. A rezsim minden ellenz�j�t az �llam �s a n�p ellens�g�nek nyilv�n�tott�k. Rendk�v�l bonyolult bes�g�h�l�zatot �ll�tottak fel, melyet igaz�ndib�l a legf�bb vezet�k sem l�ttak �t teljes eg�sz�ben. Ebbe sok embernek a csal�dtagjai vagy a k�zeli bar�tai is beletartoztak. A t�rsadalom t�lnyom� r�sze �gy arra k�nyszer�lt, hogy nagyon vigy�zzon a kimondott szavaira, vagy v�grehajtott cselekedeteire.

A norm�lis b�r�s�gi elj�r�s addigra lej�ratott m�dszereinek kiiktat�s�val k�l�nleges fogolyt�borokat �ll�tottak f�l. Ezekben az SS volt a legf�bb hatalom, �s a k�ts�gk�v�l szadista brutalit�s olyan g�pezete m�k�d�tt, amely addig p�ld�tlan volt az �jkori t�rt�nelemben.

�rdemes kit�rni a m�r k�ts�gk�v�l bomlott agy�, t�bolyult Himmler t�nyked�s�re is, aki t�bb sz�z kisebb- nagyobb koncentr�ci�s t�bor, l�ger m�k�dtet�s�t fel�gyelte. Ezek gombam�d szaporodtak, �s v�ltak Eur�pa legnagyobb temet�iv�. K�l�nb�z� al�- �s f�l�rendelts�gi viszonyokkal l�tes�ltek, hogy a nemzetiszocialist�k ellenfeleit sorozatban kiiktass�k. T�bb t�pust is l�trehoztak, �gy mint tranzitt�borok, melyek „csak” mint gy�jt�k�nt funkcion�ltak, hogy onnan szelekt�lj�k, ki menjen az egyenes �ton a megsemmis�t�l�gerekbe �s ki k�nyszermunk�ra, k�l�n rendeltek egyet az ellen�ll�nak tartott fiatalkor�ak r�sz�re, k�l�n pedig a katon�knak mint fogolyt�bork�nt, vagy pedig a k�nyszermunkat�bornak, melyek csak form�lisan k�l�nb�ztek a „t�nyleges” koncentr�ci�s t�borokt�l.

A legh�rhedtebb, legborzaszt�bb azonban minden k�ts�get kiz�r�an az auschwitzi, mely val�j�ban egy gy�jt�n�v. Ez egy sor l�ger neve, mely h�rom f� t�borb�l �s 40-50 kisebb�l �llt.

Az eredeti, az I. sz�m� k�zel 70 000 ember, f�leg exhadifogoly hal�l�nak a sz�nhelye volt, t�bbnyire a szovjetek veszt�helye lett. A III. sz�m� munkat�bork�nt funkcion�lt, a Buna- Werke c�g le�nyv�llalat�nak telephelye volt.

A legrettegettebb azonban minden k�ts�get kiz�r�an a II. sz�m� volt, a birkenaui megsemmis�t� t�bor, ahol legal�bb 1,1 milli� zsid�t, lengyelt �s rom�t �ltek meg. (A meggyilkolt �ldozatok sz�ma a mai napig nem ismert). A sz�k�si k�s�rletek sz�ma el�g magas volt, �m a dezert�r�k csak eleny�sz� sz�zal�ka tudott v�glegesen elmenek�lni. A sikerrel megsz�k�ttek csal�dtagjait ilyenkor letart�ztatt�k, �s ki is v�gezt�k, hogy elrettent� p�ld�val �lljanak a t�bbi ellen�ll� el�tt.

A kem�ny k�r�lm�nyek, a gyenge �lelmez�s �s a higi�niai k�r�lm�nyekkel a foglyok nagy hal�loz�si ar�ny�t eredm�nyezte. A folyamatos idegi terror, a nyilv�nos agyonl�v�sek, az akaszt�sok vagy a hal�lra �heztet�sek, illetve a dr. Mengele �ltal v�gzett emberk�s�rletek l�zad�sokat eredm�nyeztek, melyeket azonban k�m�letlen�l el is fojtottak. A Zyklon- B (eredetileg rovar�l� g�z) bevezet�s�vel t�megess� v�ltak a kiv�gz�sek, elg�zos�t�sok, �gy azt�n sz�ks�gess� v�lt a kremat�riumok bevezet�se is. A hal�lgy�rat �sszesen 6000 SS katona �zemeltette, �vente t�bb mint sz�zezer embert beterelve a v�gtelen�l cinikus „Arbeit Macht Frei” vaskapu al�. Az Eichmann �ltal kidolgozott Endl�sung megval�sulni kezdett, a rezsim f�leg a zsid�k �ltal birtokolt vagyont�megekre „utazott”, m�sodsorban azok �let�re t�rt. A sokk, amit a n�ci hal�lt�borok napvil�gra ker�l�se okozott, a szappan- legend�nak is sz�rnyat adott. Alig sz�letett olyan �r�s a Holokausztr�l, ami ne eml�tette volna.

Enciklop�di�kba �s lexikonokba ker�lt be soron k�v�l, a zsid� t�l�l�k a danzigi Anat�miai Int�zet mellett szimb�likusan n�met szappanokat temettek el, illetve ki�ll�t�sokon mutogatt�k �ket, mint a soron k�v�l gal�d n�ci r�mtettek lid�rces szimb�lumaik�nt.

Erre egy�bk�nt szovjet csapatok akadtak, �s kezdtek el nyomozni mindezen felt�telek ut�n forr� nyomon, bizony�t�kokat gy�jtve, dokument�ci�kat lefoglalva. M�sok szerint a h�bor� elveszt�se g�tolhatta meg csak a n�meteket abban, hogy az ott kifejlesztett technol�gi�t t�nylegesen alkalmazhass�k is. K�l�n eml�t�st �rdemel a rom�k esete, mivel is �k m�g nem igaz�n hallatt�k a hangjukat az �ket �rt attrocit�sok kapcs�n, sokkal nagyobb volt a roma �ldozatok sz�ma a holokauszt sor�n, mint azt eddig el tudtuk k�pzelni, rem�lhet�leg a kutat�sok felder�tik, mi is t�rt�nt val�j�ban ezen a t�ren. A k�l�nb�z� becsl�sek azonban abban egyet �rtenek, hogy legal�bb az akkor 2-3 milli�s eur�pai cig�nys�g legal�bb 30 sz�zal�k�t meggyilkolt�k.

Az 1938 �s 1945 k�z�tti �vekben, a k�ts�gk�v�li h�bor�s �vek alatt mindezen rendszert a birodalmon k�v�li ter�letekre is ki akart�k terjeszteni �s alkalmazni.

1939-t�l kezdt�k el folyamatosan a „Drang Nach Osten” alapelv ment�n a nem n�met nemzetis�g�ek leig�z�s�val. Eredetileg, kezdeti „sz�rnybontogat�sk�nt” a n�metek �ltal lakott ter�leteket pr�b�lt�k visszaszerezni, f�leg azokat a vid�keket, melyeket a versaillesi b�k�k elcsatoltak az anyaorsz�gt�l. Mindezekfelett Csehszlov�ki�t en bloc protektor�tuss� igyekeztek s�llyeszteni, illetve a szovjetekkel egyezkedve Lengyelorsz�got akart�k feldarabolni, mely pr�b�lkoz�suk �t�t� sikerrel is j�rt. Felt�tlen le akart�k gyal�zni tov�bb� Franciaorsz�got is, revansk�nt egyfel�l a m�r eml�tett I. Vil�gh�bor�s s�relmek�rt, m�sfel�l el�gt�telt v�ve a v�lt vagy val�s t�rt�nelmi s�relmek�rt. A k�s�bbiek sor�n a gyeng�bbik partner szerep�t sz�nt�k volna nekik ideol�giai s�kon.

A sorozatos diplom�ciai �s katonai sikerek nyom�n Hitler �s p�rtja mind feljebb �s feljebb t�rt, n�pszer�s�g�k exponenci�lisan n�vekedett, a gazdas�gi mutat�k is megugrottak. A II. Vil�gh�bor� megind�t�sa a F�hrer terveinek logikus k�vetkezm�nye volt. El� akart�k k�sz�teni az NSDAP tagjai a n�meteket a vil�guralom�rt folytatand� harcra, ki akart�k kov�csolni azt az eszk�zt, amellyel N�metorsz�g meg tudja teremteni katonai �s ipari f�l�ny�t. T�rekedtek arra, hogy katonailag sebezhetetlenek legyenek, ez�rt minden�ron �s p�nzt nem sajn�lva er�s�tett�k mind a Wehrmachtot, (sz�razf�ldi egys�geket), mind a Luftwaff�t (l�gier�t), mind a tengeri er�ket.

A kezdeti sikerek nyom�n az eg�sz f�ldg�mbre kiterjed� l�tom�ss� t�gult, az �j rend m�g Afrik�t is leig�zta volna. Tervbe vett�k, hogy egy 400 milli� f�t sz�ml�l� birodalmat hoznak l�tre, mely es�llyel sz�llhatna szembe az Egyes�lt �llamokkal. Legkeletibb hat�rk�v�knek pedig egyenesen az Ur�lt tekintett�k, azt akart�k elhitetni, hogy a Szovjetuni� ter�let�t arra nem alkalmas n�pek lakj�k, ugyanis sz� n�lk�l hagyt�k, hogy a zsid�k/ kommunist�k �tvegy�k a t�nyleges ir�ny�t�st.

Hihetetlen, de m�gis igaz: min�l jobban be akart�k h�l�zni a t�rsadalom minden egyes ter�let�t, �gy cs�szott ki a kezeik k�z�l az ir�ny�t�s, �s vesztett�k el jelent�s�g�ket rezsimk�nt a hatalmi strukt�r�ban. Hitler uralm�nak gyermek�gyi betegs�g�nek nevezhet� szem�lyk�zpont�s�ga. Al�rendeltjei, Himmler �s Goebbels hatalma sokkal ink�bb az � kegyeit�l, sz�nd�k�nak megfelel� �rtelmez�s�t�l f�gg�tt, mintsem p�rtban elfoglalt poz�ci�jukt�l. A szt�lini id�k Szovjet Kommunista P�rtj�t�l elt�r�en az NSDAP-nak nem volt t�nyleges vezet� test�lete vagy meghat�rozott d�nt�si mechanizmusa, mint amilyen a szovjetek p�rtkongresszusai, vagy k�zponti bizotts�ga. Form�lisan a p�rt m�k�d�se Rudolf Hesst�l f�gg�tt, �m t�nyleges befoly�sa senkinek sem volt a F�hreren k�v�l, m�g a helyettesk�nt aposztrof�lt Hess is csak egy csek�ly jelent�s�g� figura maradt eg�szen �letfogytig tart� fogs�g�ig. �t Martin Bormann k�vette a soron. Vele viszont elnyerte a p�rtkancell�ria a t�nyleges hatalmat, legf�bbk�ppen az�rt, mert maga Hitler t�mogatta �s politikai attas�k�nt alkalmazta Bormannt, kinek tov�bbi sorsa Berlin ostroma ut�n ismeretlen maradt.

A t�nyleges v�grehajt�i hatalom ir�ny�t�sa, mint kulcspoz�ci� Himmlerre �s az �ltala dirig�lt feketeinges SS-re maradt. A minden h�jjal megkent vezet�re szokt�k volt fogni a n�cik anno, hogy sz�jjelterjesztette a birodalmukban a korrupci�t, megfelel� p�nz�rt term�szetesen minden lehets�gess� v�lt alatta, f�leg 1943-t�l, bel�gyminiszterr� kinevez�s�t�l sz�m�tva.

            T�bolyult rem�nyeiknek csaknem hat�vi h�bor� vetett v�get N�metorsz�g tot�lis veres�ge �ltal 1945-ben. A klasszikus �rtelemben vett n�cizmus Hitler 1945. �prilis 30-ai �ngyilkoss�g�val �rt v�get, ami tulajdonk�ppen a felel�ss�grevon�st gy�vas�gb�l elker�lend�, Berlin elfoglal�s�t �ppen befejez� szovjet csapatok kez�be ne ker�lj�n.

A n�ci N�metorsz�g romjain egy megosztott �s megsz�llt N�metorsz�g kezdett neki az �jj��p�t�snek. Sok n�met Hitler buk�sa ut�n is h� maradt ugyan a nemzetiszocializmushoz, �s akadtak pr�b�lkoz�sok a N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�gban n�ci csoportok �jj�szervez�s�re, de a politikai kl�ma, illetve k�zeg rem�lhet�leg soha nem fog kedvezni ezeknek.