A reprodukci�k l�zad�sa

(avagy az eredetis�g-probl�m�r�l)

„M�g mindig megvan Kossuth Lajos bicsk�ja – reg�lik adom�z� urak - , itt s itt �rzik. Csak a peng�j�t kellett kicser�lni egyszer, mert elv�sott. Egyszer meg a nyel�t, mely korhadni kezdett.”[1]

(1) „Egy m�alkot�s att�l m�alkot�s, hogy egy m�v�sz hozza l�tre”[2]. Ezt az alapt�telt Pa�r Tam�s mondja ki Jegyzetek a l�t�sr�l c�m� cikk�ben. Els� l�t�sra ez az �ll�t�s nem mond semmi �jat a m�v�szetr�l, de ha k�zelebb l�p�nk hozz�, egy eg�sz m�v�szetfiloz�fiai rendszer bontakozik ki el�tt�nk.

A gyilkoss�g att�l gyilkoss�g, hogy egy gyilkos k�veti el – k�r�lbel�l ez lenne a megfelel� p�rja a fent kimondott t�telnek, ugyanis pontosan kifejezi Pa�r argument�ci�s s�m�j�t, tudniillik nem tesz m�st, minthogy �ttolja a defin�ci�t a defini�lni k�v�nt elemr�l egy, az elemmel csakugyan �sszek�ttet�sbe hozhat� m�sik elemmel. A m�v�sz ugyanis az ok, amely l�trehozza a m�alkot�st; de mi a m�v�sz? Mikort�l lehet valakit m�v�sznek nevezni? Mi �ltal v�lik m�v�ssz�? Gondolom, erre a legt�bben �gy v�laszoln�nak, hogy az alkot�sai �ltal �s m�r be is indult a v�gtelen m�kusker�k. Alternat�v v�laszk�nt, e csakugyan szorongatott helyzetben, el tudom k�pzelni azt is, hogy „az a m�v�sz, aki annak tartja mag�t” �s akkor ism�t tengernyi inform�ci�ban lubickolhatunk. Szerintem, Pa�r �r nem fogalmazott szerencs�sen ehely�tt, ennek ellen�re �rteni v�lem elm�let�t; �pp ez�rt k�v�nom az al�bbiakban n�mik�pp kifejteni, �n hogyan l�tom az �ltala felvetett probl�m�kat a cikk�ben le�rtak �s Bern�th L�szl� kritik�j�ban le�rtak f�ny�ben.

M�sr�szr�l, ezen alapt�telhez kapcsol�dik m�g n�h�ny �ll�t�s, amelyet fontosnak tartok ismertetni; Pa�r szerint a m�alkot�sban (konkr�tan a festm�nyekre gondol itt) (2) „az alkot� von�saiban otthagyja lelk�nek egy darabj�t”, ett�l v�lik az alkot�s m�v�sziv�. A (3) reprodukci�k ezzel szemben nem k�pesek visszaadni a m�v�sz (fest�) lelk�t a legteljesebb m�rt�kben, csak az eredeti m�alkot�sok, vagyis (4) a reprodukci� nem m�alkot�s. Nos, a (4)-gyel, vagyis azzal, ahov� gondolatmenete sor�n eljutott a szerz�, nem is lehet vitatkozni. S�t, magam is csak al� tudom t�masztani �ll�t�s�t, n�h�ny �szrev�telt t�ve.

V�lem�nyem szerint ugyanis a reprodukci�k, ak�rcsak m�s ter�leteken a parafr�zisok, bizonyos �rtelemben az eredeti m�alkot�sra refer�l� adatok. A repr� m�st jelent, mint amit az eredeti jelent. A repr� ugyanis az eredetit jel�li. A repr� a vizu�lis metanyelv egyik fejlem�nye csup�n. A parafr�zisok, vagy intertextu�lis fog�sok, egy az egyben �tvett sz�vegr�szletek (mondjuk Esterh�zyn�l) olyanok, mint a hiperlinkek. Csak szellemi hiperlinkek; megnyitj�k az adott jel�l� m�g�tt megb�v� szellemi tartalmat. Ilyen �rtelemben, ezek a metanyelvi konstrukci�k val�ban nem m�alkot�sok, hanem ink�bb a m�alkot�sra, mag�ra utal� elemek. Egy id�zet olyan, mint az adott m�b�l sz�rmaz� nagyk�vet. Ki kell fejeznie az eg�sz �r�sm� eg�sz�t, k�pviselnie kell az �sszes t�bbi sz� �rdek�t is a szeml�l� el�tt. Ez a fajta „�rdekk�pviselet” tal�n a legink�bb a k�pz�m�v�szet eset�ben siker�l, nevezetesen a repr�k eset�ben. Egy festm�ny reprodukci�ja vizu�lisan megjelen�ti el�tt�nk mag�t a festm�nyt, �m ez�ltal nem v�lik �nmaga is mag�v� a festm�nny�. Egy 1:1 m�retar�ny� reprodukci�, b�rmennyire is megjelen�ti el�tt�nk majdhogynem teljes val�j�ban az eredetit, m�gsem az.

A reprodukci�k f�gg� helyzetben vannak az eredetit�l. Az �r�k m�sodikak. Egy reprodukci� sosem fog elkezdeni �n�ll� �letet �lni – a Pa�r �r �ltal felsorolt Mona Lisa-repr�k ilyen szempontb�l nem t�nyleges reprodukci�k, hanem reprodukci�s technik�val elk�sz�tett, fikt�v jel�l�k. Nincs mit jel�lni�k. Egy �jabb gondolatvil�got, ide�lt, net�n �rz�st, programot jel�lnek, nem pedig valami dologit. Olyanok, mint a menesztett nagyk�vetek. R�ad�sul nem is a jel�l�s c�lj�val k�sz�ltek, explicit m�don fikt�v jel�l�k, vagyis �j m�alkot�sok. Ezek a reprodukci�s technik�val k�sz�lt m�alkot�sok szint�n magukba �p�tenek egy �nmagukon k�v�lre mutat� hiperlinket (a Dal�-k�p mozgos�tja az eredeti Mona Lisa kapcs�n benn�nk kialakul� �rzeteket, tapasztalatokat; egyfajta intellektu�lis �s eszt�tikai �r�m�t hozv�n l�tre), azt�n ugyanezt a hiperlinket visszair�ny�tj�k �nmagukra �s a fel�lesztett �rzetekb�l �p�tkezve, l�trehoznak egy �jfajta �rzethalmazt, ami viszont m�r nem refer�l az eredeti Mona Lis�ra, hanem csakis az �jragondoltra.

Persze, felmer�lhet ennek kapcs�n annak k�rd�se, hogy mi t�rt�nik akkor, ha egy reprodukci�, amelyet eredetileg mondjuk az �jjeli �rj�rat jel�l�s�re sz�ntak, fennmarad, mik�zben az eredeti elt�nik. A reprodukci� m�alkot�ss� v�lik, de nem mag�v� az �jjeli �rj�ratt�. Azont�l ugyanis, hogy nyilv�nval� t�rt�nelmi dokumentum lesz bel�le, egyben metanyelvi alleg�ri�v� is v�lik, mint egy atombomb�val megsemmis�tett v�rosr�l sz�l� �tik�nyv.

A reprodukci�-eredeti probl�mak�r�hez kapcsol�dva Bern�th is tett n�h�ny ellenvet�st A m�v�szet elm�leteir�l c�m� cikk�ben. Ezek k�z�l kiemeln�m a plexi-probl�m�t. Bern�th k�rd�se �gy sz�l, hogy: „Ha egy v�d�plexit rakunk a k�p el�, ami lehetetlen, hogy t�k�letesen �szrev�tlen legyen, akkor nem az eredeti k�pet l�tjuk. Teh�t: bontsunk plexit?” A k�rd�s, els�re b�rmennyire is csup�n provok�ci�nak t�nik, bizony jogos �s felvet a reprodukci�k kapcs�n is n�h�ny �jabbat. A plexivel ell�tott k�p ugyanaz a k�p-e, mint az an�lk�li. B�rmit hozz�ad-e, elvesz-e az optikai �lm�nyb�l a sokszor biztons�gi okokb�l felf�ggesztett plexi? Bizony�ra m�dos�t a f�nyvisszaver�d�sen, letompul, vagy feler�s�dik, net�n s�r�l is a leveg�tlens�gt�l a k�p. Nem tudom, de val�sz�n�leg, a plexi l�trehoz egy reprodukci�s k�pet sz�munkra; egy majdnem t�k�letes m�solatot az eredetir�l, amely a legteljesebb m�rt�kben igyekszik k�pviselni sz�munkra az eredeti �rdekeit. Olyan lehet ez a plexi �ltal l�trehozott jel�l�, mint a kir�lyi tr�nterem el�szob�ja.

�s mi t�rt�nik akkor, ha olyan reprodukci�kat siker�l alkotni, amelyek az ecsetvon�sok domborulat�t is k�pesek a megsz�lal�sig hasonl�an ut�nozni? Vajon eredetiv� v�lik-e a reprodukci� �s legy�zi-e egykori munkaad�j�t? Ez m�r majdnem a h�res hamis�tv�ny-probl�m�t veti fel �jra; nem, a reprodukci� nem v�lik azz�, aminek addig jel�l�je volt, semmi esetre sem. Legfeljebb egy kl�nj�v�. �gy az „�jjeli �rj�rat 2”, vagy „B” elnevez�s� festm�ny, ahogyan a neve is mutatja, sosem gy�zheti le el�dj�t, mert az eg�sz egyszer�en el�bb l�tezett m�r.

Igen, fontos faktora az eredetis�gnek, nem csup�n a sz� „eredeti”, vagyis �j�t�, egyed�l�ll�, v�ratlan �rtelm�ben, hanem az eredetis�g, mint els�dleges p�ld�ny, protot�pus, az alkot� saj�t keze �ltal l�trehozott m� �rtelm�ben is az id�belis�g. Ami el�bb volt a megsz�lal�sig hasonlatos m�vek k�z�l, az az eredeti, a t�bbi csup�n m�solat. Igaz, ez az �ll�t�s is megd�nthet� lenne egy sz�ls�s�ges p�ld�val: mi t�rt�nik, ha egyazon pillanatban j�n l�tre az eredeti �s a repr�? Ez persze lehetetlen, de k�pzelj�k el, hogy mondjuk a XXIII. sz�zad derek�n egy tehets�ges fest� megk�s�rli ezt, valamely felfoghatatlan szerkezet �ltal. A v�lasz: a k�t, azonos pillanatban l�trej�tt, azonos m� mindk�t tagja egyenrang� m�alkot�s, mert a jel�l�s aktusa nem j�hetett l�tre. A jel�l�s ugyanis id�beli m�velet, ez pedig a reprodukci� sz�let�s�nek pillanata. Mivel ez felt�telezi, hogy a reprodukci� el�tt m�r l�tezett a produkci�, ez�rt annak l�trej�tte sz�ks�gk�ppen, id�ben el�bb k�vetkezett be.

Mindezen probl�m�k ugyanakkor felvetik azt a k�rd�st is, hogy mennyivel lesz kev�sb� �rt�kes egy t�k�letes reprodukci� az eredetin�l. �s itt nyer �rtelmet Pa�r tal�n nem t�ls�gosan j�l kifejtett defin�ci�ja; az eredeti ugyanis �pp az�rt v�lik �rt�kesebb�, mert a m�v�sz alkotta meg, m�g a reprodukci� gyakran m�s keze munk�j�t dics�rik. Vagyis „egy m�alkot�s att�l m�alkot�s, hogy egy m�v�sz hozza l�tre”; ennek ez az �rtelme. A reprodukci� pedig att�l az, hogy egy „reproduk�tor” hozza l�tre. A trivi�lis �ll�t�sok m�g�tt megh�z�d� eredetis�g-probl�m�ra ny�jt egyfajta magyar�zatot ez a megk�zel�t�s.

A m�v�sz szem�lye, maga adja az �ltala l�trehozott alkot�s �rt�ket. �s ez a meg�llap�t�s nem csak abban az esetben �ll, ha sznobok vagyunk, mint ahogyan Bern�th sugallta cikk�ben[3], hanem akkor is, ha az alapj�n �t�l�nk meg egy alkot�st, hogy ki hozta l�tre. L�tsz�lag persze, az el�bbi tagmondat vegytiszta sznobizmus, �m a fentebb v�zolt eredetis�g-probl�ma f�ny�ben ez is �j �rtelmet nyer. Ugyanis az a m� az eredeti, ez�ltal pedig az �rt�kesebb, amit a m�v�sz hoz l�tre; itt sz� sincs eszt�tikai �rt�kr�l, vagy egy adott festm�ny piaci �rfolyam�r�l, sokkal ink�bb a l�trehozott m� valid-�rt�k�r�l. Mert am�g az eszt�tikai, vagy piaci �rt�k v�ltoz�, addig az valid-�rt�k �r�k marad; a m�v�sz k�zjegye �ltal �r�kk� tart�v� teszi �s a m�re r��ti az eredetis�g pecs�tj�t. A valid-�rt�k eset�ben k�r lenne azonban sz�mszer�s�thet� adatokra v�rnunk, ez ugyanis puszt�n eszmei �rt�k, amely megk�l�nb�zteti az eredetit a reprodukci�t�l, vagy a hamis�tv�nyt�l. Ilyen �rtelemben a Rembrandt eredeti �jjeli �rj�rata �s Kis Jakab eredeti Ugr�l� pulik c�m� festm�nye is azonos valid-�rt�kkel b�r: eredetiek. Mert a valid-�rt�k egy k�t�rt�k� sk�la szerint sz�mol: eredeti (1), vagy nem (2), �s ez ut�bbi kateg�ri�ba a reprodukci�kt�l kezdve, a hamis�tv�nyokon �t, minden beletartozik.

Bern�th a k�vetkez� k�rd�s�t is (szerintem kiss� megalapozatlanul) Pa�rnak c�mezi �s egy adott m� eredetis�g�nek mibenl�t�t firtatja[4]. Megl�t�som szerint Bern�th ezen a helyen m�s eredetis�g-fogalmat haszn�l, mint amit a reprodukci�k eset�ben ig�nybe vett. Ahogyan azt l�thattuk, az eredetis�g fogalma a fentiekben az adott m�v�n k�v�l �ll�, r�la egy�rtelm�en lev�laszthat� reprodukci�k viszonylat�ban nyert �rtelmet, ahol egy eredeti �llt szemben az eredetit jel�l�, sz�mtalan lehets�ges, nem-eredeti reprodukci�k sokas�g�val. A tov�bbiakban viszont olyan v�ltozatokr�l lesz sz�, amely mindv�gig a kor�bbiakban haszn�lt eredetis�g fogalm�nak eleget tev� m�v�n bel�li �llapotokra fog utalni.

Tal�n �rdemesebb lenne �ppen ez�rt a v�gs� v�ltozat, vagy f�v�ltozat fogalm�t haszn�lni, b�r tudom, hogy egy m� sosem tekinthet� (megalkot�ja hal�l�ig legal�bbis) lez�rtnak, befejezettnek, m�gis, valamely �llapotot tekintve kell besz�ln�nk egy adott m�r�l. A legc�lszer�bb azt az �llapotot figyelembe venni vizsg�l�d�saink sor�n, amely az �ltal�nosan elfogadott v�ltozat; a k�nnyebbs�g kedv��rt, amikor valamely m� c�m�t mondjuk, akkor mindig ezt a f�v�ltozatot, vagyis mag�t a m�vet �rtj�k alatta.

Ilyen �rtelemben a felmer�lt k�rd�st �jra kell fogalmazni: melyik egy m� f�v�ltozata, amely azt�n egy reprodukci�/parafr�zis eredetije lehet? A filol�gia ezt a probl�mak�rt kiemelt helyen kezeli �s azt az elvet alkalmazza az �r�sm�vek eset�ben, hogy mindig a szerz� utols� sz�nd�k�t kell figyelembe venni – ez az ultima manus elve. Tekintve, hogy egy szerz� m�v�t t�bbf�lek�ppen is �tdolgozhatja az id�k sor�n, t�bbf�le v�ltozat, s�t, f�v�ltozat is l�trej�het (ez jelenthet alapvet�, szellemis�gben vagy cselekm�nyben is megjelen� v�ltoz�st). A kritikai kiad�s szab�lyzata szerint mindig „az utols� f�v�ltozat a v�gleges v�ltozat”[5]. Ugyanakkor a filol�gia nem els�sorban a v�gleges v�ltozatot tartja az alapsz�vegnek (vagyis annak, amelyet azt�n haszn�lunk �s elemz�nk m�s munka sor�n), hanem azt, amelyet a szerz� is egy�rtelm�en annak tekintett. Ebben az esetben a filol�gusnak m�r sz�ks�ge van arra, hogy egy�b, mag�hoz az alkot�s folyamat�hoz kapcsol�d� probl�m�kkal is foglalkozz�k[6].

A filol�gia p�ld�ja minden tov�bbi n�lk�l alkalmazhat� b�rmely m�s m�v�szeti ter�letre is. A fest�k is gyakran k�sz�tenek v�zlatot, el�tanulm�nyt, festm�ny�ket alak�tj�k �s form�lj�k, nem egyszer azut�n is, hogy a sz�ken vett alkot�si folyamat lez�rult. A sz�ken vett alkot�si folyamat addig tart, am�g az els� olyan v�ltozat l�te dokument�lhat�v� nem v�lik, amelyet az alkot� k�sznek nem nyilv�n�t. K�nnyen bel�thatjuk, hogy az alkot� folyamat j�val bonyolultabb, mint egy term�k legy�rt�s��, �m m�gis, a t�ma elnyeri f� form�j�t egy id� ut�n. Azt azonban le kell sz�gezni, hogy a sz�ken vett alkot�si folyamat �s az �jraalkot�si aktusok k�z�tt �les hat�rvonal h�z�dik. Lehets�ges ugyanis, hogy a m�v�sz, egy m�r megl�v� alkot�s�t felhaszn�lva alkot �jat; felhaszn�lja kor�bbi �tleteit, net�n alapk�nt, alkot�i ugr�deszkak�nt haszn�lja a m�r megl�v� alkot�st egy �j m� l�trehoz�sa �rdek�ben. Ugyan�gy lehets�ges, hogy m�s m�v�sz �ltal megteremtett idillt vesz �t �s haszn�l fel saj�t m�v�nek teljesebb� t�tele �rdek�ben.

Mindemellett viszont fontos feltenni egy �jabb k�rd�st is, ha m�r a v�ltozatokn�l id�z�nk el. Az �jjeli �rj�ratot is utols� f�v�ltozat�ban - vagyis ahogyan az az amszterdami Rijksmuseumban tal�lhat� �s ahogyan a legt�bb reprodukci� alapj�n – ismerj�k, pedig eredeti c�me Frans Banning Cocq kapit�ny mil�ci�ja. Az elterjedtt� v�lt �jjeli �rj�rat-c�met Sir Joshua Reynolds, az angol kir�lyi akad�mia eln�ke, jeles preraffaelita fest� adta a k�pnek, amikor r�tal�lt az addig ismeretlen Rembrandt-darabra, mivel annyi szennyez�d�st rak�dott le a festm�nyre, hogy �gy t�nt, az egy �jszakai jelenetet �br�zol. M�gse mondhatjuk, hogy a k�p eredeti c�me b�rmilyen �rzetet is keltene benn�nk akkor, hogyha nem ismern�nk a k�p t�rt�net�t. Pedig szervesen hozz�kapcsol�dik egy m�h�z az a c�m, amit megalkot�ja ad neki. Val�sz�n�leg, mind�r�kre �jjeli �rj�ratk�nt marad meg a k�ztudatban. Vagy tal�n, amikor azt mondjuk, hogy �jjeli �rj�rat, val�j�ban annak Amszterdam egyik ter�n �ll�, h�romdimenzi�s szobor-reprodukci�j�ra gondolunk? Nem hinn�m. P�ld�nk ink�bb azt sugallja, hogy hatalmas szerepe van ism�t csak az id�belis�gnek �s a hagyom�nynak a m�alkot�s meg�t�l�s�ben. Nyilv�nval� ugyanis, hogy a festm�nyek eset�ben csakis egyetlen t�nyleges f�v�ltozatr�l besz�lhet�nk, amelyben egyben az eredeti is, hiszen minden m�s, ami m�s v�szonra ker�lt, nem eshet egybe az eredeti �ltal k�pviselt tartom�nnyal, sem t�rbeli, sem pedig l�nyegi �rtelemben. Minden v�zlat, skicc egy m�sik festm�ny.

Mi�rt ez az �les k�l�nbs�g, mondjuk a zenedarabok vagy �r�sm�vek �s a fest�szet k�z�tt? Ekkora h�tr�nyban lenne minden m�shoz k�pest a fest�szet? Az �ltalam konstru�lt v�lasz valahogy �gy fest, hogy a k�l�nb�z� m�v�szeti �gak k�z�tt m�s �s m�s a jel�l�s term�szete �s ebb�l ad�dik ez az elt�r�s. Addig, am�g nem volt filmm�v�szet, nehezen lehetett d�jazni egy-egy sz�nh�zi rendez�st; rendez�s alatt nem egyetlen el�ad�st �rtenek m�g ma sem, hanem egy adott darab tudatos kompoz�ci�j�t, amely �ltal�ban addig jellemez egy sz�ndarabot, am�g le nem ker�l a m�sorr�l, vagyis egy darab rendez�s�t egy szezon alapj�n �t�lnek meg, amely �gy lehet�v� teszi, hogy az �rt� �rt�kel�k sz�mtalan rendez�i v�ltozatot megismerjenek, m�ghozz� an�lk�l, hogy egy alapv�ltozat ki lenne jel�lve. Ellenben a filmek eset�ben csak az alapv�ltozatot l�tjuk, hogy mivel a technika k�pes dokument�lni egy adott el�ad�s rendez�s�t (vagyis a film rendez�s�t), nincsenek elt�r�sek k�t dvd-felv�tel k�z�tt, ami a piacra ker�l, �pp ez�rt abszol�t �rtelemben, csakis az alapv�ltozatot ismerj�k meg, ami egyben a f�v�ltozat is. Valahogy a fest�szettel is ez a helyzet, mert az utols� v�ltozat v�lik az alapv�ltozatt�, vagyis azz�, amit mindenki ismer. A fest�szet term�kei direkt m�don refer�lnak a t�m�jukra, vagyis a k�p maga jel�li �nmag�t. K�zvetett m�don persze �rzeteket is jel�l, de az els�dleges m�gis a vizu�lis �lm�ny, mert ez indik�lja az �rzeteket benn�nk.

Ezzel szemben az irodalom term�ke nem �nmag�t jel�li, hanem a nyelvi jelent�seket. a vers egy absztrakci�s t�r. A szavak, ha m�s �s m�s nyomtat�sban is jelennek meg, t�bbnyire ugyanazt jel�lik (itt nem menn�k bele a tipogr�fia jelent�salak�t� szerep�be �s a nyelvv�ltozatok �s jelent�s�rnyalatok id�ben v�gbemen� v�ltoz�saiba, amelyek nyilv�n m�dos�tj�k egy adott sz�veg �rtelmez�si strat�gi�it is). Egy vers expresszivit�sa m�s jelleg�, mint egy festm�ny�; csak a ment�lis l�t�shoz van k�ze, a fizikaihoz nincs. Vajon megv�ltozik-e egy vers kapcs�n kialakul� ment�lis k�p�nk, ha egy k�t�sz�t felcser�l�nk a versben? Nem hinn�m, hogy d�nt�en. Egy �jabb v�ltozat t�rul el�nk, amelyet lehet, hogy a k�lt� is pap�rra vetett m�r. A vers ett�l m�g ugyanaz marad. De mi t�rt�nik, ha egy ecsetvon�s m�shol esik meg egy festm�nyen? Vajon felborul-e a k�pr�l kialakult k�p? Nagyobb val�sz�n�s�ggel. Mert am�g a vers dinamik�ja a szavakkal elfedett gondolatokban �ll, addig a festm�ny abszol�t m�don r� van k�nyszer�tve az �nmag�t fel�p�t� optikai t�nyez�kre.

�rdekes �s �rdemes vita ez; m�g sz�mtalan k�rd�s mellett kellene elid�zni, azonban �gy v�lem, hogy cikkemre bizonyosan �rkezik majd a megsz�l�tottak r�sz�r�l v�lasz �s j�magam sem maradok ezalatt t�tlen. Rem�lem, cikkemmel tal�n siker�lt n�h�ny ecsetvon�ssal gazdag�tani a probl�mak�rt.

 Tisztelettel: Zsolnai Gy�rgy