Gondolat-menet IV.

A m�v�szetekr�l, vagyis a l�lek anyanyelv�r�l. Az al�zatr�l

Az el�z� feljegyz�semben sz�ltam a k�lt� �s az olvas� k�z�tti �si szerz�d�sr�l, ami mindk�t f�lt l�nyeg�ben egyvalamire k�telez: a m�vel kapcsolatos al�zatra.

Mi az al�zat a m�v�szetben? Ugyanaz, mint a h�tk�znapokban: meg�llni egy pillanatra �s �szrevenni �nmagunkban a l�nyeget; viszont a m�v�szet mind az alkot�, mint pedig az olvas� r�sz�r�l m�g rendelkezik egy kegyelmi plusszal, vagyis azzal, hogy amit mi m�v�szetnek nevez�nk, az hozz�seg�t minket ahhoz, hogy meg�rts�k a vil�got �s �nmagunkat �s e kett� tal�lkoz�s�nak absztrakt�v mez�j�t is. Igaz, mindehhez egy �jabb absztrah�l�son esik �t ez a valami, - amit egy�bk�nt hajlamos vagyok l�nyegnek h�vni (amint az m�r a kor�bbiakb�l is kit�nik) -, hiszen ez az anyagias ember sz�m�ra v�gletesen elvont vil�g szimb�lumokban, jelk�pekben t�nik fel, legyen sz� �ppen a k�lt�szetr�l, vagy a fest�szetr�l, vagy b�rmilyen m�v�szeti ir�nyzatr�l. Pontosan �gy m�k�dik a m�v�szet, mint egy idegen nyelv tanul�sakor a kisiskol�soknak mutogatott sz�k�rty�k rendszere. Absztrakci� az absztrakci�ban.

Ha nem l�tezne a m�v�szet k�l�n�s nyelve, tal�n m�g enn�l is k�rgesebbek �s t�sk�sebbek lenn�nk, mert nem l�tezne olyan gondolati s�k, amelybe �t tudn�nk helyezni a benn�nk kavarg� k�oszt, nem lenne olyan ki�nt�-forma, amibe bele tudn�nk �nteni lelk�nk viharos tenger�t, hogy ott v�g�l nyugodt t�v� v�ltozzon. Igaz, azt hissz�k, hogy az els�dleges forma, amibe rendszerezz�k �rzeteink minden �rnyalat�t, az nem m�s, mint az anyanyelv, de l�tnunk kell, hogy ez a rendszer is t�k�letlen, mert sz�z meg sz�z �vek �ta (legyen sz� b�rmelyik n�p nyelv�r�l) olyan hat�soknak volt kit�ve, hogy pontosan az a jelent�sr�teg, ami alkalmas volt arra, hogy bels� vil�gunkat kifejezze, m�ra m�r egyre ink�bb elveszni l�tszik. Az ember bels� vil�ga helyett arra t�rekszik, hogy az �t k�r�lvev�, k�ls� vil�got fejezze ki, erre sz�letnek m�r csak �j szavak, nem pedig lelki folyamatokra. B�r a m�v�szeteken bel�l is megfigyelhet�ek hasonl�, az anyagelv�s�g fel� k�zeled� folyamatok, de m�gis, a m�v�szet l�nyeg�t tekintve lelk�nk anyanyelve, amely �ppen l�nyegb�l fakad�an mindig is elidegen�thetetlen lesz az embert�l. Sok k�s�rlet volt m�r arra, hogy megvizsg�lj�k azt, vajon egy g�p tud-e m�alkot�st l�tre hozni, azonban erre v�laszt adhatunk j�zan, paraszti esz�nkkel is, mind�ssze egy sz�val is: nem (l�sd az el�z� h�rom feljegyz�st is indokl�sk�nt).

�m ahhoz, hogy mindezt felismerj�k, hogy ki tudjunk l�pni a mindennapok fel�letes, instant vil�g�b�l, al�zatra van sz�ks�g�nk.

Az al�zatot, b�r sokf�le vonatkoz�sban a hit egyik alappill�r�nek tartj�k, a m�v�szet fogalomk�r�ben sem k�l�n�thet� el teljes m�rt�kben a szakr�lis szf�r�kt�l. Az al�zat nem beh�dol�s, vagy meghuny�szkod�s valami el�tt; az al�zat sokkal ink�bb az eg�sz elismer�se, abba a felismer�sbe vetett hit, hogy l�tezik n�lunk valami �tfog�bb is (ezt Jaspers �tfog� tartalomnak h�vja), valami olyan er� avagy energia, ami vezeti tollamat minden id�ben, ami paradox m�don emberiv� tesz egy m�vet. Az al�zat nem m�s, mint szakr�lis �rtelemben vett �bers�g; hat�rtalan figyelem �nmagunk �s a l�t rezd�l�sei ir�nt. Persze, az al�zatot sem lehet tan�tani, viszont tanulni ann�l ink�bb; tanulni akkor, amikor r�d�bben�nk a l�t birtokolhatatlans�g�ra, amikor r��rz�nk az eg�sz emberi l�pt�kekkel val� �tfoghatatlans�g�ba, egysz�val: amikor �jb�l �s �jb�l r�csod�lkozunk a vil�gra �s a vil�got ir�ny�t� er�k hatalmass�g�ra. Mert ak�rcsak a testedz�s, az �rz�kek edz�se nem azok elk�rgesed�s�hez, hanem csak mind nagyobb fok� szenzibilit�s�hoz vezet. (folyt. k�v.)