Az �r�s felel�ss�ggel j�r. Felel�ss�ggel a t�m�val, a t�rsadalommal, a szok�sokkal �s legf�k�ppen �nmagunkkal kapcsolatban, mivel minden le�rt sz� ilyen vagy olyan el�jel� hat�st kifejt. Ha le�runk egy sz�t, legyen az ak�rmilyen s�lyos vagy s�lytalan, bizony v�llaljuk egyszersmind a felel�ss�get is a nyom�ban t�mad� reakci�kkal szemben.

Akik ismernek, azok tudj�k, hogy nem a leveg�be besz�lek, hiszen j�magam is �t�ltem m�r ennek kapcs�n egyet s m�st. De m�gis, most nem a probl�ma etikai r�sz�vel szeretn�k foglalkozni, hanem sokkal ink�bb a m�v�szi felel�ss�get szeretn�m t�m�m k�z�ppontj�ba helyezni.

Mert a m�v�sz is tartozik felel�ss�ggel, nem csak az oknyomoz�-riporter. Be kell l�tnunk, hogy a m�v�sz felel�ss�ge minden m�sn�l nagyobb, hiszen az ide�lis k�lt� idealista: nem evil�gi �rdekeket szolg�l; ha igen, akkor nem k�lt�, hanem csup�n egy tollforgat�, egy r�mfarag� szakmunk�s. Az ide�lis k�lt� c�lja csak valami olyasmi lehet, amit nem �rhet el ebben a vil�gban; �s pontosan ez adja a k�lt�i l�t tragikum�t is, hiszen tudja, m�r amikor erre a hivat�sra v�llalkozik, hogy c�lkit�z�sei lehetetlenek. M�gis, ebbe a lehetetlens�gbe

kell kapaszkodnia napr�l napra, ez kell, hogy vez�rcsillaga legyen, ennek kell lennie a v�gs� t�j�koz�d�si pontnak �let�ben. �s minden igazi k�lt�nek vannak c�ljai, hiszen paradox m�don annak, aki nem l�t kiutat, aki depresszi�j�ba beles�ppedve legyint az eg�szre �s m�gis tollat ragad, pontosan c�ltalans�ga v�lik c�lj�v�, hiszen csakis a depresszi� az � m�v�szi l�t�nek t�m�ja.

De kanyarodjunk vissza: mi k�l�nb�zteti meg az igazi k�lt�t a dilett�ns f�zfa-po�t�t�l? A v�lasz egyszer�: tulajdon �r�sai. Az igazi vers mell� nem kell magyar�zatot f�zni, megmagyar�zza az �nmag�t. Ha erre nem k�pes, ha a k�ltem�ny szavai er�tlenek �s hamisk�sak ahhoz, hogy tulajdon �rtelm�ket, �rzelmi t�ltet�ket k�zvet�ts�k az olvas� fel�, akkor az nem alkot�s. Persze, ne gondoljuk azt, hogy a nagy k�lt�k m�g n�vel�ikkel is minden id�ben, minden helyen �rzelmeket k�zvet�tenek; naiv dolog lenne �gy szeml�lni az irodalmat, hiszen a legnagyobbak is k�vetnek el hib�t. M�gis, a legnagyobbakat az k�l�nb�zteti meg a legkisebb, �tsz�li rigmusfarag�t�l, hogy k�pesek arra, hogy saj�t m�veiket is megfelel�en kritikus szemmel �rt�kelj�k. Egy nagy �r� vagy k�lt� nem ad ki a kez�b�l m�g egy k�zepes �r�st sem, mert nem tartja saj�t mag�hoz illetve a c�ljaihoz m�lt�nak azt, hogy holmi reproduk�lhat� versik�vel kisz�rja k�z�ns�ge szem�t. Egy form�tlan, semmitmond�, mindenf�le l�ktet�st n�lk�l�z�, sz�rke vers sohasem v�lik �r�ja dics�ret�re.

�s itt szembetal�lkozhatunk egy m�sik probl�m�val is: a szabad vers probl�m�j�val. Mert kell-e egy�ltal�n a szabad versnek ritmus, forma, mondanival�, egysz�val b�rmi olyan, ami verss� teszi? Persze, hogy kell. Meggy�z�d�sem szerint csak az tud igazi szabad verset �rni, aki tiszt�ban van a klasszikus form�kkal �s a mesters�g szab�lyaival, mert bizony a k�lt�nek tudnia kell a mesterfog�sokat �pp�gy, mint egy karossz�rialakatosnak, ha m�s miatt nem is, legal�bb az�rt, hogy tudja, mit mi�rt kell elhagynia. A k�lt� nem t�maszkodhat csup�n saj�t l�tom�saira, mert az nem lenne m�s, mint pszichoanal�zis; sz�ks�ge van a form�kra, az apr� fog�sokra, a hagyom�nyra is egyar�nt.

A szabad vers a k�lt�szet egyik cs�csa, mivel egy j�l megform�lt szabad vers �pp�gy �lvezetet ny�jthat mind ritmikailag mind m�s technikai szempontok szerint, mint a leggondosabban meg�rt disztichon. Szabad verset csak az �rjon, aki ismeri a form�kat, mert hangs�lyozom, a szabad vers nem a forma hi�nya miatt v�lik szabadd�, hanem sokkal ink�bb a benne l�ktet� szellem teheti csak szabadd�. Amit mi szabad versnek nevez�nk, az�rt b�rhat m�g a mai napig is a „vers” meghat�roz�ssal, mert �lettel teli, nem pedig az�rt, mert a versform�ja a form�tlans�g. Szabad verset �rni �ppen ez�rt, tal�n m�g nagyobb felel�ss�g, mint egy nibelungiz�lt alexandrinust �sszecsapni. (folyt. k�v.)