'Hazafel�'

K�sz�lt: Miskolc, 2005.10.14

'Hazafel�' tartok.
Nem tudom, mennyire haszn�lhatom jogosan ezt a sz�t, hogy hazafel�, hiszen nem az eny�m a lak�s, ahol �ldeg�lek a szobat�rsammal imm�r egy b� h�napja. Csak b�relj�k, ami n�ha b�rt�n�nk is egy�ttal egy 32 fokos melegben. Mindegy, kit �rdekel ez voltak�pp? K�tlaki vagyok, �s?
M�sok is voltak m�r hasonl� hasonl� helyzetben. De nem.
Csak az�rt is hagyom, hogy �tp�r�gj�n bennem m�g egyszer a napi eml�kek sorozata.
Komolyan mondom, olyan idegennek t�nt nekem ma m�r minden. Besz�ltek hozz�m a kolleg�k, igen, hangokat adtak ki a torkukon, s�t, kommunik�ci� jelleg� tev�kenys�get v�geztek a jav�b�l, kisebb �s nagyobb hanger�vel, ki nagyot akart mondani, az nagyot mondott, ki az igazmond�s �tj�ra l�pett, az mondta az igaz�t. Tiszt�ra olyan volt az eg�sz, mint az archaikus R�m�ban: ha valaki �gy v�lte, igaza van, az hangosabban mondta a mag��t, abban a rem�nyben, hogy a k�s�bbiekben majd igazat kap.
Nyilv�n meg is kapta. Mert ez az �let rendje.
Sz�val, csak gyalogoltam vissza az alb�rletem fel�, �s beler�gtam v�letlen�l egy kavicsba, ami meg akarta kezdeni f�ld k�r�li, orbit�lis p�ly�j�t, de a gravit�ci� egy id� ut�n visszar�ngatta �t a saj�t mezej�be, �s n�mi kop�csol�s ut�n elhallgatott, �s cs�ndben maradt.
Elhaladt mellettem a busz, rajta a t�m�rdek utas, a szerelmesek ott is egym�s sz�j�ban l�gtak, ugyan�gy, min m�shol. Elrohant mellettem az a t�bb tonn�s monstrum, de �gy, mintha legal�bb zsin�ron h�zt�k volna.
Vagy mintha h�tulr�l tolta volna azt n�h�ny m�lt�s�gteljes, markos leg�ny. Az utasok meg mintha gunyorosan n�ztek volna le r�m, hogy nocsak, ez a szerencs�tlen lemaradt, �s gyalogolhat eg�szen a v�gtelens�gig. Igen, el�gg� f�raszt� egy m�velet a gyalogl�s, ig�nybe veszi szinte az �sszes izmot �s �z�letet, a talpt�l eg�szen az arcizmokig. Pl�ne akkor, ha f�l kell menni egy hegynek, mint ahogy nekem is, r�v�n �n egy domb tetej�n lakom.
Be is fordultam balra, �s meg is indultam a susny�s dombocsk�nak, aminek tetej�n ott kecsegtettek engem a panellh�zak f�nyei minden egyes aranys�rga f�ny�kkel egy�tt. Ott m�r nem j�rtak emberek, r�v�n �jszaka nem meri senki sem bev�llalni sem a cs�sz�s f�ldutat, sem a k�rny�ket, sem a s�t�t vas�ti s�neket, ahol �t kell haladni. De �n igen, mert haza akarok m�r �rni, �s bele akarok m�r d�lni a puha �gyamba, �s durmolni holnaput�nig, mert holnap m�r nem lesz el�ad�s, csak a levelez�knek kell majd bemenni�k az Egyetemre… Szomjas vagyok, igen, t�bb �rtelemben v�ve is, szomj�zom a tud�st, ami ott odabenn lakozik a tan�rok fej�ben, csak az a b�lcselet valahogy m�g nem akart �tv�ndorolni az �n agyamba, Istenem, csak nehogy azt�n m�g a v�g�n ebb�l gond legyen. Nem, nem lesz, mert minden nap magolok, mint egy �llat, nem egyszer hajnali h�romig b�ng�szem azokat a kett�beosztott taxat�v felsorol�sokat, h�tha tal�n a koszon k�v�l csak megmarad a fejemben valami. De azt�n az m�g nagyobb sz�gyen, ha bennt �l�k az el�ad�son, �s az �gegyadta vil�gon nem �rtek semmit �s a v�g�l bek�m�lok sz�pen �s csendben ott h�tul, igen, valamelyik eldugott sarokban, egy utols� sorban. Nem, menni fog, mert mennie kell, el�gg� motiv�lt vagyok �n e n�lk�l is, pl�ne akkor, ha erre teszem fel fele �letem, mint ahogy eddig is ezt tettem.
S�t�t volt, alig l�ttam valamit, a l�mp�k f�nyei egyre ink�bb ritkultak, ha nem ismertem volna m�r annyira azt a dzsindzs�t, akkor abban a pillanatban azt gondoltam volna, hogy elt�vedtem, de egy laikus, akit ott �tbaigaz�tottak volna, biztos, hogy sehov� sem tal�lt volna el onnan. H�, de rossz lett volna ott elt�vedni �s hagyni magamat egy k�bor kuty�val felfalatni, ott azt�n van annyi, mint a tisz�nt�li megveszekedett ny�vek, a m�ltkor is futhattam eg�szen az ajt�ig, annyira ki volt m�r �hezve mindenre, az a rohad�k bestia.
De mi t�rt�nhetett vajon azzal a cs�vessel, aki ott dob�lgatta mag�t ingyen �s b�rmentve cirkuszt szolg�ltatva t�bbek k�z�tt nekem is meg m�snak?
H�ny embert verhetett �t addig, am�g el nem jutott od�ig, hogy az utc�ra jutott? Nem tudni, mert t�bbet nem fogom l�tni, hogy elmondhassa nekem. Vagy lehet, hogy az asszony belezte ki?
Meg�rkeztem. A kapualj alatt tal�ltam egy f�zetet, tele macskakapar�ssal, egym�s al� firk�lt sorokkal, �komb�kommal, val�sz�n�leg egy csitri hagyhatta ott, a nagy rohan�s k�zepette.
Ennyit �rt neki? Ennyit �r az embereknek a k�ztisztas�g, hogy �sszeh�nyj�k minden fossal az utc�t? Komolyan, lassan visszam�szhatunk a f�kra, mint az �seink. Sz�tp�ck�lt csikkek mindenfele, sz�tdob�lt s�r�s�vegek, kann�sboros palackok halmaza mindenhol, tiszta tot�l k�osz. Ki fog itt rendet csin�lni?