Vajk 970 k�r�l sz�letett, Esztergomban. �desapja G�za fejedelem, �desanyja Sarolt (vagy Saroldu) volt. Kikeresztelked�se ut�n vette fel az Istv�n nevet.

�rp�d- h�zi uralkod�k�nt vette feles�g�l II. „Civakod�” Henrik l�ny�t, Gizell�t, innentõl kezdve a bajor v�rvonal is megfigyelhetõ az elsõ magyar dinaszti�ban. Gyermekei k�z�l csak Imre �rte meg a felnõttkort, akinek a nevelõje Szent Gell�rt p�sp�k volt de Imre tragikusan fiatalon elhunyt. (Gell�rt p�sp�krõl k�l�nben annyit kell tudni, hogy õ volt az elsõ v�rtan� Magyarorsz�gon). K�sõbb szentt� is avatt�k mindkettej�ket, igaz, m�s okokb�l kifoly�lag.¹

Mikor G�za fejedelem 997-ben elhunyt, Istv�nra h�rult a feladat, hogy ki�p�tse az �llamrendszert, 2 �s ennek tetej�be m�g le is kellett vernie a –t�bbs�g�ben pog�ny- l�zad�kat. Belpolitikailag teh�t cs�ppet sem volt nyugodt a helyzet ahhoz, hogy Istv�n megkezdje a feudalizmus –am�gy n�met mint�ra t�rt�nõ- ki�p�t�s�t. Elõsz�r Kopp�ny l�zadt fel, mint Somogy megyei nemzets�gfõ. Õ az �gynevezett szenior�tus elv�n k�vetelte mag�nak a tr�nt4, �s az eur�zsiai sztyepprendszer �r�k�s�d�si hagyom�ny�t figyelembe v�ve, illetve azt k�vetve sz�llt harcba a hatalom�rt. Istv�n Veszpr�m mellett azonban elemi erejû csap�st m�rt a pog�nyokra, ahol t�bbek k�z�tt maga Kopp�ny is �ldozatul esett, �s test�nek maradv�nyait 4 v�rosban sz�gezt�k ki. (Ez a gyõzelem val�sz�nûleg nem siker�lt volna a n�met lovagok seg�ts�ge n�lk�l). Istv�nt 1000 kar�csony�n koron�zt�k Magyarorsz�g kir�ly�v�. II. Szilveszter p�pa k�ldte meg a koron�t III. Ott� n�met- r�mai cs�sz�r k�zvet�t�s�vel, illetve j�v�hagy�s�val. Ez azt jelentette, hogy Magyarorsz�g bel�phetett a kereszt�ny eur�pai nemzetek k�z�ss�g�be, �s ez �ltal R�ma, s nem Biz�nc fel� orient�l�dott. (Nagyb�tyja, Gyula r�v�n egy ideig erõs volt a biz�nci kapcsolat is. Errõl tan�skodik –t�bbek k�z�tt- a bezd�di tarsolylemezen �br�zolt g�r�g kereszt, valamint az eme idõszakkal egykor� mûv�szeti alkot�sok, illetve a g�r�g egyh�z �ltal tisztelt szentek kultusza5).

Istv�n kir�ly egyik legzseni�lisabb gyakorlati l�p�se az esztergomi �rseks�g megalap�t�sa volt. (1001). Ezzel b�r v�glegess� v�lt a Nyugathoz val� k�tõd�s, de m�gis f�ggetlen maradt orsz�gunk mind a cs�sz�rt�l, mind a p�p�t�l, ergo nem lett�nk senkinek sem a vazallusa. Az esztergomi �rseks�g feje elõbb az esztergomi �rsek, majd a mindenkori magyar pr�m�s lett. 10 p�sp�ks�get alap�tott: - Esztergomon k�v�l-: kalocsai �rseks�get, illetve a veszpr�mi, gyõri, p�csi, marosi, egri, csan�di, bihari �s v�ci p�sp�ks�geket. (Megjegyzendõ a kalocsai �rseks�ggel kapcsolatosan, hogy k�l�nleges jogk�r�kkel lettek felruh�zva. B�r al� lettek n�vlegesen rendelve az esztergomiaknak, m�gis, rengeteg egyh�zmegye ker�lt a fennhat�s�guk al�, sõt, ha a magyar kir�ly koron�z�sakor az esztergomi m�lt�s�g bet�ltetlen volt, vagy a fõpap valami�rt nem volt hajland� felkenni az �j kir�lyt, akkor a kalocsai egyh�znagy v�gezte a koron�z�st. Lehetõs�g�k volt arra is, hogy - kir�lyi t�mogat�ssal- a legkiv�l�bb benc�s szerzeteseiket Eur�pa legjobb egyetemeire k�ldj�k tanulni)6.

Istv�n a koron�z�ssal jogilag imm�r eg�sz Magyarorsz�g ura volt, �m a t�nyleges hatalom�rt m�g le kellett vernie a m�r eml�tett potenci�lis ellenjel�lteket. Erre az egyik legjobb p�lda a m�r szint�n sz�ba hozott Gyula volt, akit legyõz�tt �s b�rt�nbe vetett. K�sõbb Õt Lengyelorsz�gba sz�mûzt�k. A Maros vid�k�n uralkod� Ajtony vez�rt is leverte, a pog�nyokkal t�rt�nõ szervezked�se miatt.

1010 �s 1020 k�z�tt sikeres hadj�ratot vezetett a lengyelek ellen. Ezt lesz�m�tva a hatalom megszil�rd�t�sa ut�n viszonylag nyugalmas �vtizedek adattak meg neki, legal�bbis k�lpolitikai szempontb�l n�zve. A v�rmegy�k �l�re isp�nokat �ll�tott, korl�tlan megb�zat�si idõvel. B�r az idõ folyam�n b�r�skod�si jogk�r�k t�bbsz�r megv�ltozott, m�gis eme tiszts�g viselõi rendszeresen r�szes�lhettek a beszedett b�rs�gokb�l, a megyei v�mokb�l �s v�rj�vedelmekbõl, valamint a megy�k katonai parancsnoks�gi tiszt�t is megkapt�k. Elrendelte t�zfalunk�nt egy templom �p�t�s�t, �s bevezette a d�zsmaszed�st is. Az Õ idej�n alakult ki az udvar adminisztrat�v szervezete. P�nzt veretett, t�rv�nyeket hozott (azokban pedig dr�k�i szigorral v�delmezte a mag�ntulajdont), gazdas�gi t�ren pedig a konjunkt�ra folyamata volt megfigyelhetõ. Sz�kesfeh�rv�r megalap�t�sa is az Õ nev�hez fûzõdik, k�sõbb az is lett a koron�z� v�ros. Katonailag is megerõs�d�tt az orsz�g, igaz, k�nyszerbõl, hiszen II. Henrik ut�da, II. Konr�d a vazallus�v� akarta tenni Magyarorsz�got. 1030-ban fegyverrel is megv�dte haz�nk f�ggetlens�g�t. Nem tett m�sk�pp Erd�lyben sem, ahol nom�d besenyõ t�rzsek t�rtek be.

1031-ben, Imre herceg hal�la ut�n Istv�n ifjabbik h�ga fi�t, Orseolo P�tert jel�lte ki ut�dj�ul. Orseolo k�tszer is uralkodott, igaz, mindk�tszer elûzt�k. Vazul a keletkezett -b�belinek is mondhat�- zûrzavart kihaszn�lta, �s mer�nyletet k�s�relt meg Istv�n ellen. A mer�nylet azonban meghi�sult, �s v�g�l forr� �lmot �nt�ttek a l�zad�s vezetõj�nek a f�l�be, �s meg is vak�tatt�k.

Istv�n hal�lakor az orsz�g j�võje, �s a tr�nut�dl�s kapcs�n rettegett, nem is alaptalanul. Orseolo P�ter elõbb Aba S�muel, majd I. Andr�s ûzte el… A sors k�l�nleges ir�ni�ja, hogy az 1046-os �v ut�n tr�nra l�põ �rp�d- h�zi kir�lyok mind Vazul lesz�rmazottai voltak (!). Szentt� avat�sa r�ad�sul 1083-ban politikai ind�ttat�s� volt… Mindez azonban semmit sem von le Istv�n kir�lyunk �rdemeibõl, sõt, elmondhatjuk, hogy �llamalap�t�nk volt egy�ttal a legerõskezûbb �s „legjobb” uralkod�nk is egy szem�lyben. Szent Istv�n kir�ly �nnepe augusztus 20-�ra esik, ami egy�ttal haz�nk egyik legfõbb nemzeti �nnepe is.

Bibliogr�fia, felhaszn�lt forr�sok:

1, K�z�piskolai T�rt�nelmi Lexikon (Corvina kiad�, �rta: Bihari P�ter)

2, Ki kicsoda a t�rt�nelemben? (Laude kiad�, �rta: Szabolcs Ott� �s Z�vodszky G�za)

3, Ki kicsoda a t�rt�nelemben? (Laude kiad�)

4, T�rt�neti fogalmak kissz�t�ra (Korona kiad�, 1999)

5, A Kereszt�nys�g Kr�nik�ja (Officina Nova kiad�)

6, Britannica Hungarica Vil�genciklop�dia, 10. k�tet

+ Saj�t k�z�piskolai jegyzeteim